kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Csengey Dénes - Hitel 1989. március 1. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/948/3441948.jpg "Csengey Dénes - Hitel 1989. március 1. [antikvár]")
Hitel 1989. március 1. [antikvár]
Csengey Dénes, Csiki László, Csurka István, Deákvarga József, Dékány Kálmán, Dr. Lovász János, Esterházy Péter, Fekete Gyula, Földesi József, Fürstner Gabriella, Gergely András, Karinthy Ferenc, Kodolányi Gyula, Kovalcsik József, Obersovszky Gyula, Parcsami Gábor, Péntek Imre, Ratkó József, Rózsa Endre, Sajó László, Salamon Konrád, Szabó A. Ferenc, Szécsi Margit, Szepesi Attila, Szörényi László, Takács József, Takács Zsuzsa, Tamás Gáspár Miklós, Tarbay Ede, Váradi Ferenc
Részlet:
Czakó-Banga
Újabb magyar rémmesék
Szépségverseny
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy magyar szépségverseny. Afféle dizájnos, mert széplányok helyett dolgok versenyeztek. Már, hogy hidak, fakutyák, vagy hárombetűs rendszámtáblák csatároztak volna, arra már nem emlékszem. Végül is mindegy, az az érdekes, hogy mondjuk, már a példa kedvéért mondjuk, a küzdelmet a hárombetűs rendszámtáblák között a nyalka és egyúttal derék Antiqua nyerte.
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
840 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:
Czakó-Banga
Újabb magyar rémmesék
Szépségverseny
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy magyar szépségverseny. Afféle dizájnos, mert széplányok helyett dolgok versenyeztek. Már, hogy hidak, fakutyák, vagy hárombetűs rendszámtáblák csatároztak volna, arra már nem emlékszem. Végül is mindegy, az az érdekes, hogy mondjuk, már a példa kedvéért mondjuk, a küzdelmet a hárombetűs rendszámtáblák között a nyalka és egyúttal derék Antiqua nyerte.
Termékadatok
Cím: Hitel 1989. március 1. [antikvár]
Szerző:
Csengey Dénes
,
Csiki László
,
Csurka István
,
Deákvarga József
,
Dékány Kálmán
,
Dr. Lovász János
,
Esterházy Péter
,
Fekete Gyula
,
Földesi József
,
Fürstner Gabriella
,
Gergely András
,
Karinthy Ferenc
,
Kodolányi Gyula
,
Kovalcsik József
,
Obersovszky Gyula
,
Parcsami Gábor
,
Péntek Imre
,
Ratkó József
,
Rózsa Endre
,
Sajó László
,
Salamon Konrád
,
Szabó A. Ferenc
,
Szécsi Margit
,
Szepesi Attila
,
Szörényi László
,
Takács József
,
Takács Zsuzsa
,
Tamás Gáspár Miklós
,
Tarbay Ede
Váradi Ferenc
Kötés: Tűzött kötés
Méret: 240 mm x 290 mm
1944-ben született, Sepsiszentgyörgyön. 1967-ben végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar–román szakán.
1968 és 1971 közt a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című hetilapnál volt riporter. 1971 és 1980 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott Bukarestben, majd Kolozsvárott. 1980-tól két esztendőn rovastvezetője volt az Utunk című irodalmi hetilapnak. 1984 óta élt Magyarországon, ekkor a Magvetőnél lett szerkesztő, és ezt a pozíciót töltötte be egészen 1989-ig. Ezt követően egy éven át a Magyar Napló versszerkesztője volt. 1991 óta alkotott szabadfoglalkozású íróként, valamint a Budapest Filmstúdiónál dramaturgoskodott. Több színművét, rádiójátékát mutatták be, rendszeresen közölt műkritikákat is. 2008. október 2-án hunyt el, Ajakír című, utolsó regénye megjelenésének hetén.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kirakat (1981), Kísértethajók - válogatott és új versek (1986), Álkulcsok - színjátékok (1986), Titkos fegyverek (1988), Elhallgatások (1989), Titkos fegyverek - A céda nyúl - Adam Adam (három regény, 1990), Remény (2002), Ajakír (2008)
Díjai
A Román Írószövetség Prózadíja (1977), SZOT-díj (1985), Füst Milán-jutalom (1987), A Jövő Irodalmáért Díj (1988), József Attila-díj (1990), A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának díja (1992), Az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993), Kortárs-díj (1993), A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatának nívódíja (1994), Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994), Déry Tibor-jutalom (1997), Bezerédj-díj (1999), Tiszatáj-díj (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2006)
1968 és 1971 közt a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című hetilapnál volt riporter. 1971 és 1980 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott Bukarestben, majd Kolozsvárott. 1980-tól két esztendőn rovastvezetője volt az Utunk című irodalmi hetilapnak. 1984 óta élt Magyarországon, ekkor a Magvetőnél lett szerkesztő, és ezt a pozíciót töltötte be egészen 1989-ig. Ezt követően egy éven át a Magyar Napló versszerkesztője volt. 1991 óta alkotott szabadfoglalkozású íróként, valamint a Budapest Filmstúdiónál dramaturgoskodott. Több színművét, rádiójátékát mutatták be, rendszeresen közölt műkritikákat is. 2008. október 2-án hunyt el, Ajakír című, utolsó regénye megjelenésének hetén.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kirakat (1981), Kísértethajók - válogatott és új versek (1986), Álkulcsok - színjátékok (1986), Titkos fegyverek (1988), Elhallgatások (1989), Titkos fegyverek - A céda nyúl - Adam Adam (három regény, 1990), Remény (2002), Ajakír (2008)
Díjai
A Román Írószövetség Prózadíja (1977), SZOT-díj (1985), Füst Milán-jutalom (1987), A Jövő Irodalmáért Díj (1988), József Attila-díj (1990), A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának díja (1992), Az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993), Kortárs-díj (1993), A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatának nívódíja (1994), Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994), Déry Tibor-jutalom (1997), Bezerédj-díj (1999), Tiszatáj-díj (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2006)
Kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. 1934-ben született. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta.
A rendszerváltás idején aktívan részt vett a monori, illetve a lakiteleki találkozó munkájában, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1
993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia és Csurka László színművész bátyja.
A rendszerváltás idején aktívan részt vett a monori, illetve a lakiteleki találkozó munkájában, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1
993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia és Csurka László színművész bátyja.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............