Hitel 1994. január-február [antikvár]

AZ OLVASÓHOZ Albrecht Dezső, Venczel József, Vita Sándor, Kéki Béla - az akkori és mindenkori erdélyi fiatal magyarság - és Széchenyi István nemzetépítő cselekvésre ösztökélő hitével indítjuk újra azl936-ban útjára bocsájtott "új Hitelt". Gondolatnyit sem változtatva annak programadó szándékain: " önismeretre törekszünk, hogy a magunk erejéből való felemelkedést megkönnyítsük körültekintünk a magyarság legfőbb társadalom-, művelődés- és gazdaságpolitikai kérdései között, hogy képet alkothassunk a szórványokba elszigetelt középeurópai magyarság önerejéről és lehetőségeiről, keressük továbbá az irányulási elvek és lehetőségek között, hogy történelmi hagyományainknak s népünk belső értékeinek és erőinek teljességét a jelenben magunk számára élővé tegyük, éppen ezért értelmiségünkben tudatosa kívánjuk tenni a történet és a nép ismeretét Egymásról alig tudó, bár egyként gondolkodó egyedül lévő magyarok, akikhez a Hitel szól. Közvéleményt alakítani, az együtmenetelés leki feltételeit megteremteni, ez a cél a való tények feltárásával, a meggondolkoztató igazságok rendszerezésével a cselekvő magyar értelmiségi életútjának tudományos megalapozását nyújtani. Nem önzőkülönállás, mégkevésbémeggondolatlan elkülönülés ez. Úgy érezzük, sokak ajkáról szabadítjuk fel a szót, amikor tudományos eredéményekre támaszkodó és a közírás eszközeivel élő nemzetpolitikai szemlénk a fiatal magyarság önmagába vetet hitét küldetéssé akarja öntudatosítani, s hitelt szerezni mély gyökerű, igaz hitének. " Hisszük, hogy a munkát ott kell folytatni, ahol a "régi-új Hitel"köré sereglet lendület megtorpant. És a folytatás sorsdöntő szükség. Venczel szavait idézve: " két pontban áll vagy bukik a nemzetépítő szándék: az egyik a helyzetismeret, vagyis Ü i - i menekedés a légüres szólamoktól, a másik: az erre épülő (és csakis erre épülő) erkölcsi alapokkal rendelkező társadalompolitika." A helyzetfeltáró önismereti munkát tehát eszköznek és módnak tekintjük a társadalomépítő program részkérdéseinek a kidolgozásához. A nép-mozgalmi adatok gazdagítják a statisztikatudomány ismerettárát, de ugyanakkor kétségtelen bizonyságot szolgáltatnak népünk életkedvéről, a gazdasági felmérés felbecsülhetetlen érték a közgazdaságtan egyes tudományágai számára, de ugyanakkor kiváló értéket képviselnek gazdaságpolitikánk megalapozása szempontjából. Lehetőségeink a tájbéli, élettani, lélektani, történeti életfeltételek, de ezek valósága gazdasági, szellemi, politikai, jogi életformánk. Az összefüggések értékeléséhez minden apró adatra szükségünk van és - úgy látjuk - szükségünk van egy olyan publikációra is itthon, amely azt közkincsé, tulaj donképpen közösségi munkaeszközzé teszi. S végül intézménnyé is, amely ösztönzője, szervezője lehet a kutató-felmérő munkának, a körülötte csoportosuló tudományosság meg olyan alkotó tanáccsá gyarapodhat, amely képes a gazdag ismerettár birtokában az élet és társadalomépítés programjait kidolgozni. Mozgalmat is kívánunk elindítani tehát, amely majd önismereti munkatáborokat szervezhetne, módszertani nyári kollégiumot is, ahol egyetemi, felső gimnazista diákjaink a társadalomismereti kutatómunka módszereit, meg a felmérő számbavétel munkáját tanulva, dolgozva elvégezhetik. A közvetlen tapasztalat, a gyakorló kutatás fegyelme és az összegezés feladata, így együtt, ösztönző élménny is lehet a tudományos célkitűzés mellett. Lesz hozzá erőnk? Minden bizonnyal. A "régi-új Hitel" ébresztése ezt az eszközt - és végső alakjában tehát I I 1 'I 1. ¦ . I