Hitel 2016. szeptember [antikvár]

Lentner Csaba Vázlat a magyar gazdaságpolitil^a nem konvencionális eszl^özrendszeréről és eredményeiről - Magyar Nemzeti Banh centrikusán Bevezetés A Magyarországon 2010-től bevezetett új fiskális politika, majd a 2013-tól előtérbe kerülő, ugyancsak nem konvencionális eszközökre épülő monetáris politika létjogosultságát és eredményességét még ma is sokan vitatják. A dolgozat vázlatát adja a kormányzati pénzügyi és jegybanki térben bekövetkezett változásoknak és azok hatásainak. Kevesen ismerik fel, hogy a rendszerváltozás utáni magyar gazdaságpolitika egy szakaszhatárához érkezett. Közpénzügyi rendszerváltás történt. Az 1980-as évek végétől alkalmazott nemzeti vagyonértékesítés, állami szabályozó és ellenőrző szerep háttérbe szorítása, továbbá a nemzetközi vállalatokra épített „GDP-országteljesítmények" nem adóztatása helyébe az állam közteherviselés irányába elmozduló adópolitikájának, ellenőrző és szabályozó tevékenysége megerősítésének, sőt a nemzeti tulajdon újraépítésének korszaka lépett. Egyidejűleg az 1970-es évektől halmozódó államadósság leépítése megkezdődött. Ezen átfogó eredmények a nemzetgazdaság vérkeringésébe visz-szahozott Magyar Nemzeti Bank tevékeny közreműködésével születtek. A tanulmányban az új jegybanki monetáris pohtika hangsúlyosan jelenik meg. , ¦ Î :, 'r ' Aváltozásot?of?airól Magyarországon az 1980-as évek végétől az államszocialista rendszer kezdetben gazdasági,1 majd politikai, jogi, vele együtt járóan hatalomtechnikai módon Lentner Csaba prof. dr., közgazdász, egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közpénzügyi és Államháztartási Intézetének vezetője. 1 A fiatalabb olvasók kedvéért: a privatizáció legvisszatetszőbb módja, a spontán privatizáció már a Kádár-rendszer utolsó éveiben elkezdődött. Az ellenőrzöttsége, törvényi szabályozottsága minimális volt. A visszaélések rendszerszintűvé váltak. 2016. szeptember