Hitel 2018. január [antikvár]

Reflexiót? a lengyel szabadságról Bevezető A most kezdődő év különleges lesz a lengyelek számára: rögtön fölidéződik bennük 1918. november 11-e, amikor 123 évi rabság után Lengyelország visszanyerte függetlenségét. Mivel ezért a szabadságért a lengyelek sok-sok nemzedéke vérével és szenvedésével fizetett, az különösen drága számunkra. Márai Sándor, a testvéri magyar nép perspektívájából ezt írta: És kérdik, egyre többen kérdik, Hebegve, mert végképp nem értik -Ók, akik örökségbe kapták -: Ilyen nagy dolog a szabadság? Mi száz év után is „nagy dolognak" tartjuk, ugyanis még 1918 után is sokszor meg kellett küzdenünk érte, meg kellett védenünk. Ma már tudatában vagyunk annak, hogy semmi sem adatik ingyen és örökre. Annál inkább tudjuk értékelni az országunkban és Európa ezen térségében 1989 után kialakult életkörülményeket és a végbement fejlődést. Annál inkább tudunk örülni armak, hogy Európa nagy családjához tartozunk. így tudjuk csak igazán értékelni a közös európai értékek védelmét szolgáló - emberek és nemzetek közötti - szolidaritást, amely az évszázadok folyamán elvezetett az európai identitás kialakulásához. Ezekre a szilárd alapokra szeretnénk építeni a lengyel, illetve európai jövőnket, amely végeredményben hozzájárul az egyetemes emberi boldoguláshoz. * Az írások, amelyeket a Hitel folyóirat hasábjain vendégeskedve szeretnénk a magyar olvasók kezébe adni, a rabság 123 éve alatt keletkezett és a független, újjászületett Lengyelország első éveiből származó reflexiókat tartalmazzák a szabadságról. A különféle írások olvasása során Koáciuszko eszméitől kezdve eljutunk a függetlenség három atyjának eszmefuttatásáig és a „lengyel intelligencia lelkiismereteként" emlegetett, erkölcsi tekintélyként is tisztelt, kiváló író: Stefan Zeromski híres történelmi tudósításáig. Jerzy Snopeh A szerző a Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövete. ü :! , t ' , 2018, január