Horvát István és Ferenczy János levelezése [antikvár]

Horvát István, a reformkor „hírhedett" történetírója, nyelvésze, irodalomszervezője. Napjainkig - egyoldalúan - negatív kép él róla köztudatunkban, de még történettudományunkban is; Horvát a szélsőséges nacionalizmus, a magyar nemzet bálványozásig vitt szeretete, a mindenben és mindenkiben a magyarság őseit fölfedezni kívánó tudós megtestesítője. Levelei kiadásának terve már a múlt század utolsó harmadában napirendre került. Ez részben összefüggött a Horvát-centenárium egész országra kiterjedő megünneplésével, részben azzal az igénnyel, hogy Horvát életművét irodalom- és történettudományunk megfelelő kritikával, objektívan tárja fel; jelölje ki helyét s szerepét a magyar tudományos életben. Az akadémia ennek a munkának az elvégzésére Vass Bertalant, a székesfehérvári cisztercita főgimnázium tanárát kérte fel. Vass - aki 1884-ben a Horvát-ünnepségekre elkészítette és kiadta első Horvát-életrajzát - nagy buzgalommal látott hozzá a több száz kötetnyi kéziratot és mintegy kétezer levelet tartalmazó óriási hagyaték feldolgozásához. Elsősorban a levelek összegyűjtését, összeállítását tűzte ki céljául. Munkáját az akadémia akkori főtitkára, Fraknói Vilmos támogatta. Kutatásainak eredményeiről 1885. szeptember végén az MTA Irodalomtörténeti Bizottsága titkárának, Szilády Áronnak levélben számolt be. Ebben kifejtette gondolatait, elképzeléseit Horvát István levelezésének szerkesztéséről. A szerkesztésben azokat az elveket tartotta szem előtt, melyeket az Irodalomtörténeti Bizottság már a Kazinczy-levelezés kiadásával kapcsolatosan kidolgozott. A Horvát-levelezés kiadásába minden olyan kéziratban levő vagy nyomtatásban napvilágot látott levelet föl akart venni, melyek Horváttól származtak vagy melyeket hozzá írtak, a Kazinczy-levelezésben már kiadott darabokat is. El kívánta hagyni a levelekhez csatolt mellékleteket, valamint az ismeretlen, megfejthetetlen szerzőjű leveleket. Horvát leveleit időrendben akarta közölni, a dátum nélkülieket, ha azok Horvát életével, munkásságával kapcsolatban fontosak, az adott év levelei után sorolta volna. A szerző és dátum nélküli levelekről a jegyzetekben rövid tartalmi ismertetést adott volna. A levelezés függelékében jelent volna meg Horvát naplója (Mindennapi) és Lexicon eruditorum című munkája. Vass több kötetre tervezte a kiadványt. Valamennyihez - a Kazinczy-levelezéshez hasonlóan - a levelek tartalmához ,,mért tájékoztató bevezetést ' kívánt írni. A levelezés utolsó tomusa lett volna a Horvát-életrajz, amelyen már évek óta munkálkodott, s melyből jelentése szerint már tizenkét-tizenöt ív készen volt.