Így szerettek ők [antikvár]

Nyáry Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelmi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be,és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához. - Petőfi már jegyben járt Szendrey Júliával, amikor megkérte egy debreceni színésznő kezét is. - Molnár Ferenc azért vette el Fedák Sárit feleségül, hogy elválhasson tőle. - Ady, Léda és Diósi Ödön, Léda meleg férje hármasban éltek Párizsban. - Krúdy Gyula megszöktette szeretője kiskorú lányát és feleségül vette. - Az Anna-versek ihletője összesen tíz percre találkozott egész életében Juhász Gyulával. - Csáth Géza levélben írta meg öccsének, hogy meg fogja ölni feleségét, de nem vették komolyan. - Babits Mihály elkérte Szabó Lőrinctől annak menyasszonyát, Török Sophie-t, és már másnap összeházasodott vele. - Kosztolányi végakarata szerint a koporsójába rejtették el utolsó szeretője leveleit. - Hatvany Lajos báró egy bordélyházban ismerte meg gyermekei anyját. 40 történet sok illusztrációval Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, hitvesekről, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról. „Sajnálom, hogy nem most tanítok magyar irodalmat. Nyáry Krisztián szövegeivel nagy sikert aratnék a diákok körében. Netán még az irodalmat is megszerettetném velük. Így maradnak a barátok, akiknek szorgalmasan küldöm a Facebookon megjelent írásokat, bizonyítva velük azt is, hogy ez a közösségi oldal nem csak butaságok terjesztésére való. Thank you, Mr. Zuckerberg! Köszönöm, Krisztián!” Szegvári Katalin újságíró „Az irodalmi műveket – általában a művészetet – nem lehet pusztán a szerzői életrajzok alapján értelmezni; sőt a műélvezőt gyakran félrevezetik az életrajzi tények. De nem tudjuk kirekeszteni mindazt, amit az alkotóról tudunk, és minél több értesülésünk van a mű keletkezési körülményeiről, a korról, a szokásokról, annál árnyaltabban, annál összetettebben látjuk a művet magát is. Nyáry Krisztián rövid írásai nem akarják átvenni az elemzés helyét, viszont odavonzzák a befogadói tekintetet a műalkotás környezetére; azokban is felkelthetik az érdeklődést, akiket a művészet körüli történet ragad meg.” Kálmán C. György irodalomtörténész „Krisztiánnal elfogult vagyok: dolgoztunk együtt, mulattunk is, csináltunk idióta főzőműsort, loptam már a dumáját, és vittem vele zöld gumikrokodilt fáradt apukaarccal a tengerparton. Azt hittem, ismerem, de most engem is meglepett. Azt tippeltem volna, hogy amikor majd rá is lecsapa „negyvenesek kattanása”, szakácskönyvet ír vagy bisztrót nyit, mert egyébként nagyon jól főz. Tetszik, hogy nem állt be a sorba, hanem valami igazán egyedit mutatott fel.” Hajós András zenész „Először azt hittem, azért működik, mert intim és csiklandós. Mert Nyáry úgy ír a nagyokról, mintha gyóntatta volna őket. Mintha övé lett volna a szemközti ablak. Aztán, amikor Móricz Zsigmondról vallott a Facebookon, rájöttem, ennél többről van szó. Nyáry úgy szereti azíróit, ahogy a szülőket illik: feltétlenül, kétségbeesve és szerelmesen.” Grecsó Krisztián, író