Interjú II. [antikvár]

Ungvári Tamás könyvtárából. Borítója kopottas, karcos.
„Az itt egybegyűjtött írókat a találkozáson és a szerző kénye-kedvén kívül semmi sem köti össze egymással – írja interjúkötetében Madelaine Chapsal. – Legföljebb az aktualitás. Itt vannak, mert élnek, mert le lehet szólítani őket, beszélni lehet velük, hirtelen és találomra kapván el őket, mint munkásokat a gyár kijáratánál.” „Miről lehet egy nagy íróval beszélni? Mindenről: a saját műveiről, más írók alkotásairól, arról, kitől tanult legtöbbet, kit becsül, kit nem, kedves olvasmányairól, köznapi életéről. Erre a legbüszkébb – a hétköznapjaira –, szeret olyan színben mutatkozni, mint bárki más.” Szovjet, angol, francia, német, amerikai, lengyel, jugoszláv, olasz írók adnak találkozót ebben a két kis kötetben, a legismertebbek, legnépszerűbbek népünk és a világ olvasói előtt. Valamennyien nagy alkotók és érdekes emberek – és valamennyien érdekes, megszívlelendő dolgokat mondanak saját művészetükről, alkotói módszerükről meg a világ dolgairól.