Bővebb ismertető
Jlrodaliiií JelendSTILLER KRISZTA verseifelelgetőElindulok, ahogy kérted,ne félj, mindjárt megyek érted. Kis szoknyában, nagy kalapban az egünkön csonka nap van.Gyere hozzám, ahogy kértem, összerogytam, fáj a térdem. Mellettem fák, csupa ágból félek már a nagyvilágtól.Belefonlak két karomba nem a fák, a létra ronda istenünket visszakéremne lógjon már drótkötélenFogalmad sincs, hogy szeretlek fűszálak, fák mind nevetnek.Jó lenne az utat tudni kérlek, taníts meg hazudni.Hogy legyek én veled boldog? A lelkemen sötét foltok. Világ végén kutat ások körülöttem fényvadászok.Miért vagyok én veled boldog? Kitalálni a te dolgod.Sötét foltok nem zavarnak. Fényíze van az avarnak.Füstszag ömlik, tán a csend égSzívemben laksz, örök vendég.Feléd nyúlok, isten ökle.Maradj velem, mindörökre.