kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Babits Mihály - Irodalmi miniatürök III. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/109/3302109.jpg "Babits Mihály - Irodalmi miniatürök III. [antikvár]")
Irodalmi miniatürök III. [antikvár]
Babits Mihály, Benedek Elek, Laczkó Géza, Pásztor Árpád, Sárközi György, Schöpflin Aladár, Turóczi-Trostler József
Felolvasás a székelyudvarhelyi ref. kollégium Petőfi-ünnepén.
Ez az esztendő a legnagyobb csodák egyikének esztendeje: megilletődött lelkek milliói zarándokolnak a művelt világ minden tájáról egy nádfödeles kunyhó felé. Ennek a beláthatatlan zarándokseregnek kicsiny, alig látható töredéke vagytok ti, de bizony mondom, nem mindennapi látványra gyűltetek össze: íme, öreg kollégium és öreg tanítvány együtt hajtanak fejet egy ifjú előtt, akinél ezrivel volt idősebb diákja e kollégiumnak a régmúlt...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1840 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Felolvasás a székelyudvarhelyi ref. kollégium Petőfi-ünnepén.
Ez az esztendő a legnagyobb csodák egyikének esztendeje: megilletődött lelkek milliói zarándokolnak a művelt világ minden tájáról egy nádfödeles kunyhó felé. Ennek a beláthatatlan zarándokseregnek kicsiny, alig látható töredéke vagytok ti, de bizony mondom, nem mindennapi látványra gyűltetek össze: íme, öreg kollégium és öreg tanítvány együtt hajtanak fejet egy ifjú előtt, akinél ezrivel volt idősebb diákja e kollégiumnak a régmúlt időkben. De mi nemcsak az ifjú előtt hajtjuk meg fejünket ez ünnepi órában, leborulunk Isten előtt is, aki nyilván a múlt s a jövendő megbűnhődésének jutalmául adta nekünk a kiskőrösi mészáros fiát. Minket ajándékozott meg a szabadságnak, a szerelemnek, a gyermeki szeretetnek utolérhetetlen dalnokával; minket ajándékozott meg ez ifjúban azzal a kincsesbányával, melyet a világ összes bányászai sem tudnak kimeríteni soha.
Oh, az a nádfödeles hajlék! Nem gondolunk-e önkéntelen ama betlehemi jászolra, mely a Megváltó bölcseje vala? Ama jászolra, mely előtt kevély királyok és jámbor pásztorok borúltak le? Ringhatott-e Petőfi bölcseje másutt, mint ama nádfödeles hajlék homokos földjén?
Termékadatok
Cím: Irodalmi miniatürök III. [antikvár]
Szerző:
Babits Mihály
,
Benedek Elek
,
Laczkó Géza
,
Pásztor Árpád
,
Sárközi György
,
Schöpflin Aladár
Turóczi-Trostler József
Kiadó: Dante Könyvkiadó
Kötés: Félvászon
Méret: 120 mm x 190 mm
Szentistváni Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie férje, Babits Ildikó nevelőapja.
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............