Irodalmi olvasókönyv 10. [antikvár]

Részlet:A meggyőzés művészeteZRÍNYI MIKLÓS: NE BÁNTSD A MAGYART! AZ TÖRÖK ÁFIUM1 ELLEN VALÓ ORVOSSÁG (RÉSZLETEK)Zrínyi Miklós (1620-1664) az azonos nevű szigetvári hős dédunokája. Maga is hadvezér, államférfi. Pázmány Péter érsek gyámfia, nagy hírű jezsuita iskolák neveltje.Rendkívüli tudatossággal felépített életművével egyetlen célt akar elérni: az állandó nemzeti hadsereggel biztosított független nemzeti királyság megteremtését.Költői műveit az Adriai tengernek Syrenaia című (annyi mint: Magyarország költője) verseskönyvébe gyűjtötte össze (Bécs, 1651). Itt közölte költői fő művét, tizenöt énekes barokk eposzát, a Szigeti veszedelmet Dédapja hősi küzdelmével a török kiűzésének lehetőségét villantja fel a magyar nemesség előtt.Értekező prózájával mind a magyar hadtudományi irodalomnak (Tábori kis tracta, Vitéz hadnagy), mind pedig a politikai elméleti irodalomnak (Mátyás király életéről való elmélkedések, Az török áfium ) vált megteremtőjévé.Politikai terveinek megvalósítása közepette érte a váratlan halál, egy vadászaton sebzett vadkan oltotta ki az életét.Magyarok, tinéktek szólok. Ez a rettenetes sárkány, a török, Váradot, Jenőt tőlünk elvette, sok ezer magyar lelket rabságba vitt, sokat a kardnak élivel emésztett meg; Erdélyt, koronánknak egy legszebbik bogiárát, felprédálta, zavarta, fejedelmét eltiporta, gázolja nemzetünket, országunkat, mint egy erdei kan a szépen plántált szőlőt. [ ]De ha az oktalan állatok a magok barlangjoknak bántódásáért, a magok kölyköknek elviteleért készek a halált szenyvedni: mennyivel minékünk inkább, kik dicsőséges magyar vérnek maradéki vagyunk, az mi atyánkfiaiért, atyáinkért, anyáinkért, feleségünkért, gyermekünkért, hazánkért meg kell indulnunk, halálra is, ha kévántatik mennünk, mégis legalább bosszút ezen a dühödt eben állanunk. [ ]' ópium5