Bővebb ismertető
Az epikai műnem
Emlékeztető/tudnivaló
Az epika a líra és a dráma mellett a három alapvető irodalmi műnem egyike. (Az epika szó a görög epikosz 'elbeszélő' kifejezésből származik.)
A műnem sajátossága az elbeszélő jelleg, tehát történetmondó, cselekményes. Egy elbeszélő elmond a hallgatónak, befogadónak egy eseménysort, azaz egy történetet, amelyben valahol, valamikor, valakivel történik valami.
Az eseményeket (a mű cselekményét) többnyire az elbeszélő szavaiból ismerjük meg. így minden epikai mű egyik alaptényezője az elbeszélő: egy valóságos vagy fiktív személy, aki a történetet a hallgatóhoz vagy az olvasóhoz közvetíti.
Az elbeszélő az egyes művekben különböző szerepet játszhat a szerző szándéka szerint. Az elbeszélő
a) lehet az író egyes szám harmadik személyben, aki sokféle viszonyban állhat a történettel, a szereplőkkel és az olvasóval (mindent tudhat a szereplőkről; nem feltétlenül kívülállóként szemléli a történteket, együtt érezhet hőseivel, értékelheti tetteiket, megszólíthatja a hősöket és az olvasót is, így személyes kapcsolatba kerülhet velük);
b) lehet egyben az adott mű szereplője is, egyes szám első személyben.
Az elbeszélés (az események előadása, a cselekmény megismerése, amely során időbeli előrehaladás érzékelhető) mellett az epikai művek fontos közlésformája, közlésmódja a leírás (a külső és belső tulajdonságok, helyszínek, környezet bemutatása) és a párbeszéd (a hősök kijelentéseinek, szóbeli megnyilatkozásainak közvetítése) is.
Az író, az elbeszélő, az elbeszélt történet és az olvasó egymáshoz való viszonyait nevezik elbeszélői nézőpontnak.
A műnem műfajai többféle szempontból osztályozhatók.
• Eredet szerint műköltői alkotások vagy népköltészeti eredetűek (népmese, népmonda, népballada).
• Ritmikai forma alapján elkülöníthető a verses epika és a prózaepika. (A verses formák fokozatosan háttérbe szorultak; a műnem meghatározó műfajai mára már prózai formájúak.)
Mindig verses formájú:
- a kisepikai műfajok közül az elbeszélő költemény, a ballada;
- a nagyepikai műfajok közül az eposz, a komikus eposz, a verses regény. Lehet verses formájú a mese, a monda (rege), az anekdota.
Általában prózai formájú a novella, az elbeszélés, a regény.
• A meghatározó jegyek alapján előtérbe kemlhet a műben a cselekmény (ballada, novella), egy-egy alak megörökítése (karcolat, rajz), a környezetleírás (idill).
• Az elbeszélői nézőpont alapján számtalan csoportosítás lehetséges (milyen az elbeszélő és olvasó, az elbeszélő és az elbeszélt tárgy, az író és elbeszélő, az elbeszélő és szereplők viszonya).