Irodalom szöveggyűjtemény 10. [antikvár]

I. A FELVILÁGOSODÁS EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Enciklopédia [részletek] Elöljáró beszéd E munkának, amelybe belekezdünk (s amelyet szeretnénk bevégezni) két célja van: mint enciklopédia lehetőleg ki akarja fejteni az emberi ismeretek rendjét és összefüggését; viszont mint a tudományok, művészetek és mesterségek értelmező szótára egyben tartalmaznia kell minden tudomány s minden művészet (szabad vagy ipari művészet) általános elveit, amelyek ezeknek az alapját - valamint lényeges részleteit, amelyek meg testüket és magjukat alkotják. Az Enciklopédia egész anyaga három fő részre korlátozható: a tudományokra, a szabad művészetekre és a mesterségekre. A tudományokról nagyon is sokat írtak, a legtöbb szabad művészetről nem írtak eléggé megfelelően, viszont a mesterségekről majdnem hogy semmit sem írtak. Azok közt, akik foglalkoztak velük, az egyik nem eléggé tanult, a másik csak éppen hogy érintette ezt a témát s inkább íróként kezelte, mint sem mesteremberként; a harmadik meg oly rövid, hogy a mesteremberek munkája s szerszámaik leírása csak igen kis helyet kap nála. Minden arra bírt bennünket, hogy a munkásokhoz forduljunk. Kiválasztottuk a legügyesebbeket Párizsban és Franciaországban, nem sajnáltuk a fáradságot és elmentünk műhelyeikbe, kikérdeztük őket mindenről, leírtuk, amit diktáltak, kifejtettük gondolataikat, összegyűjtöttük s rendszerbe raktuk, egyben meg is határoztuk mesterségbeli fogalmaikat, elbeszélgettünk azokkal, akik cikkeket is adtak, s (elkerülhetetlen elővigyázatból) hosszú és gyakori vitákban helyesbíttettük az egyikkel azt, amit a másik csak homályosan, tökéletlenül és olykor hűtlenül tudott megmagyarázni. Vannak mesteremberek, akik egyúttal írók is de azért jó, ha ezer között találunk vagy tizenkettőt, aki kellő világossággal szólhat egyrészt a szerszámairól, másrészt pedig a munkáiról. [ ] De vannak olyan különös mesterségek s olyan bonyodalmas munkák, hogy - ha csak nem magunk dolgozunk, ha nem a saját kezünldcel indítjuk el a gépet, s ha nem látjuk a szemünkkel a mű keletkezését és létrejöttét - nehéz róluk határozott pontossággal beszélni. így aztán több esetben meg kellett hozatni a gépeket, összeállítani őket, odaállni a munkához, hogy úgy mondjam: inaskodni s magunknak előállítani egy-egy rossz munkát, hogy megtaníthassunk másokat, hogyan kell csinálni a jót. [ ] Rajzolókat is küldtünk a műhelyekbe; felvázolták a gépeket és a szerszámokat; semmit sem mulasztottak el abból, ami megmutatható a tekintetnek. [ ] Mindebből az következik, hogy ebben a bejelentett műben olyan módon tárgyaltuk a tudományokat és a művészeteket, hogy semmiféle előzetes ismeretre nem számítottunk; el-