Irodalomtörténet 1919-1921. január-december [antikvár]

TANILMANYOK. VAS GEREBEN. Irta: Zsigmond Ferenc. Élete. — Vas Gereben, családi nevén Radákovics József, 1823 ápr. 7-én született a tolnamegyei fürgedi pusztán, ahol atyja: Radákovics (pontosabban Radankovits) Mihály Batthyány Fülöp hercegnek előbb huszárja, később ispánja volt. Az elemi iskolát. Fürgéden járta, onnan Veszprémbe került középiskolai tanulmányokra s 1838-ig el is végezte az I—VI. osztályt. Ekkor anyja kívánságára a pécsi papnövelő intézetbe akart belépni, de ide nem vették fel. Hogy a szükséges képesítést megszerezze, beiratkozott Pécsett a logikai évfolyamra, de a tanári kar 1840 febr. 26-án rossz magaviselete miatt kizárta az intézetből. Atyja ekkor hazavitte a fürgedi uradalomba s Vas Gereben az uradalmi irodában kapott gyakornoki állást. Itt sem változott meg nyughatatlan természete ; gúnyiratokkal bosszantotta főnökét: Farkas Imre enyingi tiszttartót, ezért azután 1842 ápr. 1-én elvesztette hivatalát, sőt atyját is nyugdíjazták. Egy ideig Pápán tartózkodott, majd egy Radákovics Bódog nevű ismerősének bizonyítványát — a tulajdonos tudta nélkül — magához vévén, ennek alapján beiratkozott Győrben jogásznak és a püspöki konviktusban kapott ebédet. Miután a jogi tanfolyamot elvégezte, Sopronba ment patvaristának, majd Pestre jurátusnak. 1847-ben ügyvéd lett ós Győrben nyitott irodát. Ekkoriban már írásai révén ismert volt a neve. A Vas Gerebennév győri jogász korában ragadt rá csípős tréfáiért s ezt választotta írói nevéül. 1848-ban a kormány a Népbarát c. néplap szerkesztésével bízta, meg. A szabadságharc leveretése után hónapokon át bujdosott, majd pedig önként jelentkezett a katonai bíróságnál, mely aránylag kíméletesen bá,nt vele (ezt félre is magyarázták sokan). Minthogy az ügyvédkedéstől eltiltatott, egészen az irodalomnak szentelte munkásságát. Önálló munkák írásán kívül több folyóirat szerkesztésével próbálkozott; munkatársa volt különféle magyar- és osztrák újságoknak. Kétszer házasodott. Első felesége Legény Katica, második felesége Szabó Eleonóra. 1868 január 25-én halt meg Bécsben. Hamvait 1885 január 18-án a bécsi wahringi temetőből hazahozták Budapestre, a kerepesiúti temetőbe. Munkái. — 1. Irodalmi deres. írta Harapófogó Dániel. Kecskemét. 1847. — 2. Életképek ós Darázsfészek. Pest. 1847. — 3. Öreg ABC vén emberek számára. Győr. 1848. — 4. Parlagi képek. Pest. 1851. — 5. Tormagyökerek. ü. o. 1855. — 6. A régi jó idők. 1855. — 7. Nevessünk. 1855. — 8. No még egyet nevessünk. 1856. — 9. Nagy idők, nagy emberek. 1856. — 10. Ne búsulj. Beszélygyüjtemény. 1856. — 11. Régi Irodalomtörténet. 1