Irodalomtörténet 1973/2. [antikvár]

Részlet a könyvből:"A Tanácsköztársaság idején Révai József irodalmi működésében egyre átfogóbban érvényesülő etizáló tendenciát figyelhetünk meg. Ez a tendencia, melynek filozófiai alapja Révai hegelizáló-marxizáló törekvéseiben keresendő, még nem nyomta el teljesen a Ma körének Révainál egyre halványabban (és módosulva) mutatkozó aktivizmusát, s párosult a Tanácsköztársaság hónapjaiban ható egyéb nézetekkel, elsősorban az Oroszországból érkezett hírek hazai értelmezésével is. Ez az etikus tendencia rövid (lényegében csak egy-két írásában sejthető-megfogható) elméleti válságba, krisztianizmusba torkollott. E belső ellentmondásoktól sem mentes elméleti erjedés azonban a pillanatnyi válságba jutás ellenére korábbi nézeteihez képest magasabb szintre emelkedést jelentett, alapja, kiindulópontja lett Révai 1920-as években folytatott folytatott elméleti tevékenységének."