kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Anatole France - Irodalomtörténeti Közlemények 1921-1922. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/209/2197209.jpg "Anatole France - Irodalomtörténeti Közlemények 1921-1922. [antikvár]")
Irodalomtörténeti Közlemények 1921-1922. [antikvár]
Anatole France, Angyal Dávid, Benedek Elek, Benedek Marczell, Bruckner Győző, Dénes Szilárd, Dézsi Lajos, Dr. Gálos Rezső, Dr. Gulyás József, Dr. Motz Atanáz, Elek Oszkár, Fitz József, Florianus Holik, Földessy Gyula, Galamb Sándor, Gálos Rezső, Grexa Gyula, Gulyás József, Gvadányi József, H. Fekete Péter, Harsányi István, Hartmann János, Hegedűs István, Heinrich Gusztáv, Hellebrant Árpád, Holik Flóris, Hóman Bálin, Horváth János, Karkoványi Mihály, Kastner Jenő, Katona József, Kereszty István, Király György, Kőmives Nándor Kolos, Nagy Lajos, Négyesy László, Nógrády László, Papp Ferencz, Radó Antal, Sikor József, Szabady Béla, Szigetvári Iván, Thienemann Tivadar, Tolnai Vilmos, Várdai Béla, Vargha Damján, Voinovich Géza, Zlinszky Aladár, Zsigmond Ferencz
Részlet a kötetből:JÓKAI URALOMRA JUTÁSA REGÉNYIRODALMUNKBAN. (1850-1854.)Bevezetés. Alig pár hónappal volt túl életének huszonnegyedik esztendején Jókai, mikor a szabadságharcz gyászos bukása egyelőre őt is semmivé tette. A győztes hatalom szemében nem maradt meg belőle más, csak kompromittáló hírlapírói múltja, mely jelenét kétségbeejtővé, jövőjét kilátástalanná tette. Csakhogy az éremnek két oldala van. A bosszúért lihegő Ausztria kegyetlenkedése visszafelé sült el. Épen a rémuralom...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
12000 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a kötetből:JÓKAI URALOMRA JUTÁSA REGÉNYIRODALMUNKBAN. (1850-1854.)Bevezetés. Alig pár hónappal volt túl életének huszonnegyedik esztendején Jókai, mikor a szabadságharcz gyászos bukása egyelőre őt is semmivé tette. A győztes hatalom szemében nem maradt meg belőle más, csak kompromittáló hírlapírói múltja, mely jelenét kétségbeejtővé, jövőjét kilátástalanná tette. Csakhogy az éremnek két oldala van. A bosszúért lihegő Ausztria kegyetlenkedése visszafelé sült el. Épen a rémuralom politikája avatta nemzetünk előtt szent emlékké, s Íróink számára rendkívül hálás anyaggá a tragikus végű függetlenségi harcz eseményeit. A szenvedőleges ellenállással tűntető magyarság sietett megbocsátani és elfelejteni a szabadságharcz politikusainak hibáit, a vértanúság megdicsőítő fényével vette körül alakjukat, s az életben maradt nevezetesebb szereplőket olyan arányban tűntette ki ragaszkodásával, a milyen mértékben haragudott és vadászott rájuk az osztrák hadi törvényszék. Az volt az államban a legmagasabb czím: ,vasban ült'... Legott rózsákra ültették. A második fokozat alá estek a, sokat szenvedett emberek' gyermekei. Kimeríthetetlen domínium volt, ha valakinek az apját felakasztották, vagy ha a száműzetés keserű kenyerét ette. A maradékai száját teletömték mindenféle jóval... mondja erről a korról Mikszáth az ő profánul enyelgő hangján, mely talán legjellemzőbben mutatja, hogy Jókainak és az ő elismert irodalmi utódának emberöltője két különböző világnézetű Magyarországhoz tartozik. Bizony, ma már jól látjuk, hogyan változott át a korszellem Ferencz József megkoronázása után. A hetvenes évek eleje óta - mikor a kiegyezés utáni reálisabbá és kiábrándultabbá váló magyar közélet talaján irodalmunk flórája is átalakult - Jókai mindinkább olyan harczosnak tűnik fel előttünk, a ki félkarját elvesztette.
Termékadatok
Cím: Irodalomtörténeti Közlemények 1921-1922. [antikvár]
Szerző:
Anatole France
,
Angyal Dávid
,
Benedek Elek
,
Benedek Marczell
,
Bruckner Győző
,
Dénes Szilárd
,
Dézsi Lajos
,
Dr. Gálos Rezső
,
Dr. Gulyás József
,
Dr. Motz Atanáz
,
Elek Oszkár
,
Fitz József
,
Florianus Holik
,
Földessy Gyula
,
Galamb Sándor
,
Gálos Rezső
,
Grexa Gyula
,
Gulyás József
,
Gvadányi József
,
H. Fekete Péter
,
Harsányi István
,
Hartmann János
,
Hegedűs István
,
Heinrich Gusztáv
,
Hellebrant Árpád
,
Holik Flóris
,
Hóman Bálin
,
Horváth János
,
Karkoványi Mihály
,
Kastner Jenő
,
Katona József
,
Kereszty István
,
Király György
,
Kőmives Nándor Kolos
,
Nagy Lajos
,
Négyesy László
,
Nógrády László
,
Papp Ferencz
,
Radó Antal
,
Sikor József
,
Szabady Béla
,
Szigetvári Iván
,
Thienemann Tivadar
,
Tolnai Vilmos
,
Várdai Béla
,
Vargha Damján
,
Voinovich Géza
,
Zlinszky Aladár
Zsigmond Ferencz
Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia
Kötés: Könyvkötői kötés
Méret: 160 mm x 230 mm
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) főügyész, drámaíró, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.
Kecskeméten született, iparos, nem nemesi családban. Szülővárosában, más alföldi mezővárosokhoz hasonlóan, az iparos-paraszt polgárság tehetősebb tagjai támogatták a művelődés intézményeit. Katona szülei, bár maguk iskolázatlan emberek voltak (apja takácsmester), fontosnak tartották, hogy legidősebb fiúgyermeküket taníttassák. Gimnáziumi osztályait befejezve Katona József jogi tanulmányokat kezdett: a kor szokásai szerint a nem nemesi származású ifjak számára a jogi pálya tette lehetővé a vármegyei vagy városi tisztségek betöltését, illetve az értelmiségi foglalkozások művelését.
Egyetemi tanulmányai során nem ért el különösebben jó eredményeket, viszont számos egyetemi társához hasonlóan színészként csatlakozott a pesti magyar színtársulathoz. Békesi József álnéven írta alá a szerződését. Kisebb szerepeket játszott, de drámafordításokkal, átdolgozásokkal és eredeti darabok írásával szintén kimutatta a színjátszás iránti elkötelezettségét. Színésztársai között volt Széppataki Róza, aki később Déryné néven vált halhatatlanná.Katona félszegen, levélben vallott szerelmet a színésznőnek, aki nem viszonozta érzelmeit; valójában nem is tudta igazán, kitől kapta a vallomást, hiszen a fiatalember csak a neve kezdőbetűit írta alá. A színészet mellett egyetemi évei alatt a történelem foglalkoztatta, korai drámái is főként történelmi tárgyúak.
1815-ben tett ügyvédi vizsgát, és ebben az évben készítette el Bánk bán című történelmi drámája első változatát. Ezután drámát többet nem írt. Pesti ügyvédek irodájában dolgozott mindaddig, míg 1820-ban rövid ideig önálló irodát nem működtetett. Ez a vállalkozása kudarccal végződött, viszont sikeres pályázata alapján ugyanebben az évben szülővárosában alügyésszé választották. 1826-ban városi főügyész lett. Zárkózott, magányos életet élt, színjátszással, irodalommal hivatásszerűen nem foglalkozott.
Még nem volt negyven éves, amikor egy nap, 1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban meghalt. Szülei a Seress Pál ismerősüktől kért kölcsönpénzből temették el fiukat április 17-én.
Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.
Kecskeméten született, iparos, nem nemesi családban. Szülővárosában, más alföldi mezővárosokhoz hasonlóan, az iparos-paraszt polgárság tehetősebb tagjai támogatták a művelődés intézményeit. Katona szülei, bár maguk iskolázatlan emberek voltak (apja takácsmester), fontosnak tartották, hogy legidősebb fiúgyermeküket taníttassák. Gimnáziumi osztályait befejezve Katona József jogi tanulmányokat kezdett: a kor szokásai szerint a nem nemesi származású ifjak számára a jogi pálya tette lehetővé a vármegyei vagy városi tisztségek betöltését, illetve az értelmiségi foglalkozások művelését.
Egyetemi tanulmányai során nem ért el különösebben jó eredményeket, viszont számos egyetemi társához hasonlóan színészként csatlakozott a pesti magyar színtársulathoz. Békesi József álnéven írta alá a szerződését. Kisebb szerepeket játszott, de drámafordításokkal, átdolgozásokkal és eredeti darabok írásával szintén kimutatta a színjátszás iránti elkötelezettségét. Színésztársai között volt Széppataki Róza, aki később Déryné néven vált halhatatlanná.Katona félszegen, levélben vallott szerelmet a színésznőnek, aki nem viszonozta érzelmeit; valójában nem is tudta igazán, kitől kapta a vallomást, hiszen a fiatalember csak a neve kezdőbetűit írta alá. A színészet mellett egyetemi évei alatt a történelem foglalkoztatta, korai drámái is főként történelmi tárgyúak.
1815-ben tett ügyvédi vizsgát, és ebben az évben készítette el Bánk bán című történelmi drámája első változatát. Ezután drámát többet nem írt. Pesti ügyvédek irodájában dolgozott mindaddig, míg 1820-ban rövid ideig önálló irodát nem működtetett. Ez a vállalkozása kudarccal végződött, viszont sikeres pályázata alapján ugyanebben az évben szülővárosában alügyésszé választották. 1826-ban városi főügyész lett. Zárkózott, magányos életet élt, színjátszással, irodalommal hivatásszerűen nem foglalkozott.
Még nem volt negyven éves, amikor egy nap, 1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban meghalt. Szülei a Seress Pál ismerősüktől kért kölcsönpénzből temették el fiukat április 17-én.
Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............