Bővebb ismertető
Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) _117(2013)
KNAPP EVA
Spangár András és a Magyarok bibliotékája Fejezet a 18. századi história litteraria történetéből
Spangár Andrást az irodalomtudomány és a régi magyar irodalomtörténet Czvittinger Dávid Specimenjének' egyik folytatójaként tartja számon, aki - Czvittingertől eltérően - magyar nyelven készített írói bio-bibliográfiát. Magyarok bibliotékája címmel. A tudománytörténet a közelmúltban felhívta a figyelmet a személyével és életművével kapcsolatos bizonytalanságokra, többek között azzal, hogy az elvégzendő feladatok közé sorolta a róla szóló, korszerű szemléletű esettanulmányt.^ Spangárt a 18. századi história litteraria kutatói iflabb Szinnyei József rendszerezése alapján^ a bibliográfia-írók közé sorolták Czvittingerrel, Schmeizel Mártonnal, Bod Péterrel és másokkal együtt, akik mindenekelőtt adatokat gyűjtöttek, s azokat nem időrendben, hanem szerzői betűrendben rendezték el. Szinnyei összefoglalóan dicséri Spangár vállalkozásának magyar nyelvűségét, ugyanakkor sajnálkozik azon, hogy a mű nem jelent meg nyomtatásban. Hivatkozás nélkül megemlíti, hogy „irt állítólag egy [ti. másik] 'Uj Magyar Bibliothéká'-t is, melyben némelyek szerint több volt a kritika, de nem lehet tudni, mert mind ez, mind az előbbi, lappang valahol, vagy elveszett".'' Spangár halála után egy emberöltővel Bod Péter talányos felhanggal, hét sorban foglalta össze Spangár írói tevékenységét: „Adott köz haszonra egy Magyar Krónikát 1738-dik eszt. 4. r. Melyben ígéri hogy elő adja Magyar országnak régi és mostani Osztását, Reszelt, Tartománnyait, Várossait, Épületeit, Stzítiából-való ki jövetelit, Hadakozásait, íróit, Könyveit, 's amit az ember fel gondolhat."^ Érthető, hogy Spangár teljesítményét illetően Bod ugyanúgy bizonytalan volt, mint később iflabb Szinnyei József, mivel egyikük sem - és mind ez ideig senki sem - forgatta sem a Magyarok bibliotékáját, sem az Üj magyar bibliotékát.
m
I :! I
Czvittinger Dávid, Specimen Hungáriáé literatae [ ], Francofurti-Lipsiae, 1711; Tarnai Andor, Egy magyarországi tudós liülfóldön: Czvittinger és a Specimen, ItK, 97(1993), 16-38; ua. = Uő, Tanulmányok a magyarországi história litteraria történetéről, szerk. Kecskeméti Gábor, Bp., Universitas, 2004, 88-115. Tüskés Gábor, Az irodalomtudomány és -kritika XVIII. századi történetéhez: Koncepciók, módszerek, kutatási lehetőségek = História litteraria a XVIII. században, szerk. Csörsz Rumen István, Hegedűs Béla, Tüskés Gábor, Bp., Universitas, 2006 (Irodalomtudomány és Kritika: Tanulmányok), 15-42, itt: 39-40. IQ. Szinnyei József, A magyar irodalomtörténet-írás ismertetése, Bp., Eggenberger, 1878^ 16. Ifl. Szinnyei, i. m. (3. jegyzet), 6; Uő, Czvittinger követői, Figyelő: Irodalomtörténeti Közlöny, 2(1877), 111-121, itt: 111.
Bod Péter, Magyar Athenas, [Szeben, Sárdi Sámuel], 1766 [1767], 246-247.
247