Irodalomtörténeti Közlemények 2016/5. [antikvár]

DEZSŐ KINGA „Majd kilencz tiz emberöltő régiségben" Az elbeszélő ideje Arany Toldijában Az emberöltő kifejezés kétségtelenül Arany János ToWiJával vált ismertté; említésekor ma is a fülünkben csengenek az Előhang sorai, miszerint „Toldi Miklós képe ugy lobog fel nékem / Majd kilencz tiz emberöltő régiségben". A szó jelentése után kutatva arra lettem figyelmes, hogy a kifejezést többféleképpen magyarázták, s a mai napig vannak eltérő vélemények és kialakult viták a pontos meghatározást illetően. Arany halálának évében, 1882-ben jelent meg Lehr Albert elsősorban iskolák számára készített, magyarázó jegyzetekkel ellátott ToWi-kiadása, melyben az emberöltő kifejezésről a következőket írja: „egy időben élő emberek sokasága, - nemzedék, ivadék, embernyom, generatio. (Arany többször használja e szót mind versben, mind prózában s jóformán ő plántálta be az irodalmi nyelvbe. Petőfi, Tompa, Vörösmarty, Csokonai stb. nem élnek vele.) N. Lajostól a költő koráig 500 év folyt le, e szerint egy emberöltő «itt» = 50 esztendő. [ ]"' Pásztor Emil a Toldi-szótárha.n csak annyit állít, hogy „emberélet(nyi idő)".^ A 20. század elején nyelvészeti folyóiratok - elsősorban a Magyar Nyelv - hasábjain behatóbban is foglalkoztak az emberöltő magyarázatával és nyelvészeti elemzésével, ezek azonban inkább a nyelvészeti fejlődés és eredet után kutattak, jelentésbeli pontosítással nem. Tanulmányomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy hogyan értelmezhető az emberöltő kifejezés Arany költői nyelvhasználatában, mindenekelőtt a Toldiban. A korábbi nyelvészeti megközelítés helyett tehát az irodalmi és köznyelvi jelentés meghatározása áll a kutatásom középpontjában. Ehhez azonban szükséges, hogy röviden összefoglaljam a korábbi (elsősorban nyelvészeti megközelítésű) magyarázatokat. Az emberöltő nyelvészeti magyarázatai Lehr Albert volt az első, aki a kifejezés magyarázatával foglalkozott. A Toldi említett kiadásában (1882), illetve a Toldi estéjének kiadásában (1905) is ír róla. Ez utóbbiban azzal egészíti ki korábbi meghatározását,^ hogy annak népnyelvi előfordulásait sorolja magyarázatul. „Más öltőbeli nép = a régitől különböző, máskép gondolkozó nemzedék. Ezt a szót: öltő, emberöltő, «idő», «kor», «emberkor», «embernyom», «nemzedék», «ivadék» A szerző a tanulmány megírásakor a Debreceni Egyetem doktori ösztöndíjas hallgatója volt. 1 Arany János, Toldi: Költői elbeszélés, nyelvi és tárgyi jegyz. Lehr Albert, Bp., Franklin-Társulat, 1882, 63. 2 pásztor Emil, Toldi-szótár: Arany János Toldijának szókészlete, Bp., Tankönyvkiadó, 1986, 74. 3 Arany, Toldi (1882), i. m. 555