Ismeretlen Tolsztoj [antikvár]

Ez a kötet - Tolsztoj születésének százesztendős fordulója alkalmából - az európai közönség előtt még ismeretlen irodalmi munkáiban, leveleiben és beszélgetéseiben mutatja be a nagy költőt, a jasznaja-polyánai bölcset. Hogy Tolsztoj hagyatékát csak most, halála után tizenhét esztendővel lehet átadni a nyilvánosságnak: annak főként családi és magántermészetű okai vannak - azok a szokatlan körülmények, amelyeket a költő különös végrendelete idézett elő. Tolsztojnak az a kísérlete, hogy irodalmi örökét ne egyes jogutódokra, hanem az egész emberiségre hagyja, váratlan és nehezen leküzdhető jogi bonyadalmakra vezetett s ezzel nemcsak hogy elő nem mozdította, de jelentékenyen meg is nehezítette a hagyaték kiadását. Kevéssel halála előtt Tolsztoj határozottan kijelentette, hogy holta után összes művei az egész emberiség tulajdonává válnak; amikor jogi tanácsadói arra figyelmeztették, hogy ezt a rendelkezést törvényesen nem lehet elismerni, mert minden javat egy pontosan megjelölt, fizikai vagy jogi személyre lehet csak hagyni: a költő ugy változtatta meg rendelkezését, hogy az egész örökséget Alexandra leányára hagyta. A költő halála után Alexandra és Csertkoff közt megegyezés jött létre, amelynek értelmében Tolsztoj hagyatékát két részre osztották; Alexandra az irodalmi művek kiadását tartotta fenn magának, Csertkoff a vallásos és filozófiai művek feldolgozását vállalta.