Isten a malomban [antikvár]

ők lehettem Éhben a kötetben elsősorban német írók, főleg klasszikusok arcát festettem meg, minél részletgazdagabb háttér előtt. Minden portré alkalmi, Kafkáé például a tüdőhaj kitörésének pillanatában született, Ráhel Levinről fiatalkori első, Goethéről öregkori utolsó előtti nagy szerelme idején. A kalendáriumíró Hebelt és a „tárcagyáros'' Róbert Walsert én mutattam be a ma^ar olvasóközönségnek. Alighanem ritka az az összehasonlító hármasportré is, amelyet a párbajhős lelkületű Gombrowiczról, a lavírozó Vasról és az egyetemesség megszállottjáról, Canettiről készítettem. Rendszerint valós események színrétegeivel árnyaltam modelljeim arcát, de megesett (pl. Hoffmann-nál), hogy magával ragadott a figurában rejlő fantasztikum. Heinét ki-ki véleménycsíkokból rakhatja össze pecsvörk-