Istenek és hősök a görög-római mondavilágban [antikvár]

BEVEZETÉSÜLAz isteneknek és hősöknek, kikről e könyv szól, különös sors jutott osztályrészül: bár sohasem éltek, mégis túlélték a történelem sok szereplőjét, túléltek sok igazi hőst, sőt nem kevés olyan személyiséget is, aki valóban istennek adta ki magát. Ezeket az isteneket és hősöket a görögök és a rómaiak (és más nemzetek) népi képzelete teremtette jóval a vaseke feltalálása előtt - de sok közülük megérte az atomkorszakot is. Találkozunk velük a közmondásokban és az irodalomban, űrrakéták nevében és csillagászati atlaszokban, szobrászok és festők alkotásaiban, drámaírók és zeneszerzők műveiben, államférfiak nyilatkozataiban. Többségük valószínűleg fennmarad, amíg ember él a földön.Az istenek és hősök könyve szinte az olvasók rendelésére készült. Megírására az a panasz indított, hogy nincs megbízható és mai nyelven írt kézikönyvünk, amelyből a modem ember gyorsan és kényelmesen megtudhat minden szükségeset az antik mítoszok szereplőiről. Trója felfedezése c. könyvem elkészülte után több javaslat érkezett hozzám egy olyan mű megírására, mely ne legyen se tudományos mitológia klasszika-filológusoknak", se pedig útikalauz Athénéhez és Rómához barbárok számára", hanem valami e kettő között. Ezért írtam meg ezt az olvasmár^i szótárt.A görög és a római mitológia szereplőinek teljes névjegyzéke terjedelemben körülbelül felér egy nagyváros telefonkönyvével. A gyakorlatban azonban többnyire m^dégedhetünk egy kisebb, kézikönyvszerű felsorolással azokról a személyekről, akikkel kapcsolatot tartunk. Hasonló terjedehnűre igyekeztem csökkenteni az e szótárban előforduló istenek és hősök számát is.A címszavak jegyzékét úgy álh'tottam össze, hogy kijegyeztem a korunk költészetében és szépirodalmában, a napisajtóban és a rádióban, továbbá a kiállítások katalógusaiban és a színházi és hangversenyműsorokban előforduló mitológiai neveket. Meglepetésemre egy év alatt csaknem ötszáz nevet nyertem; ezt az anyagot kiegészítettem a vele közvetlenül összefüggő címszavakkal. Az így összeállított jegyzéket átnézték a szerkesztőségek munkatársai és az ókortudomány egyes szakértő művelői. A kidolgozásnál ügyeltem arra, hogy a végleges anyag se túlságosan nagy, se hézagos ne legyen, de legfőbb irányelvnek a ,Jíorszerűséget" tekintettem.Az egyes címszavakat antik források alapján, a szakirodalomra támaszkodva dol-