Itt a monda I. [antikvár]

Miért olvassunk meséket, mondákat?Minden gyermekkorosztály más mesét szeret hallgatni. Kétéves konjkig az őket körülvevő világ, a velük történt események a legérdekesebbek számukra. A kis-óvodások a mesekönyvek iránt kezdenek érdeklődni. Eleinte elég a képekről beszélgetni, mesélgetni, nem kell még olvasni. Kicsit később az olvasott szöveget is figyelni kezdik. Eleinte a legtöbb gyereket az állatmesék érdeklik, már ekkor megpróbálkozhatunk rövid, az állatmesékre leginkább hasonlító mondák olvasásával. 5-8 éves korban szeretik a népmeséket, ök lehetnek az eredetmagyarázó mondák igazi hallgatósága. Ekkor az érdeklődésük a világ felé fordul, hatalmas lelkesedéssel fognak leülni mondákat hallgatni, hiszen a miértek és hogyanok időszakát élik.Iskoláskorban eleinte mesék lesznek a saját olvasmányok is, de később már jöhetnek a hosszabb varázsmesék, hősmondák, izgalmas történetek. Innen jutnak el a kamaszkorra a regényekig, amelyek már kalandregények, tinikrimik lehetnek.Sok-sok olvasással elérhetjük, hogy iskolásként ők maguk is olvassanak.Az olvasmányok sorában a mondák olvasása azért fontos időszak, mert a gyerekek a mondákon keresztül sok mindent akaratlanul is megtanulnak, számos társadalmi szabályt, szerepet, viselkedési mintát, hagyományt. Sok mondai történet tanulsága visszaköszön az életükben, s a mondák hőseitől megtanulják, hogyan kell a konfliktusokat kellő határozottsággal, következetességgel, ugyanakkor kellő derűvel is kezelni.A gyűjtemény első kötete a világ minden tájáról g3^jtött népmondákat, valamint a klasszikus görög, római és a Bibliából ismert mondákat tartalmazza; olvasásukkal megalapozhatjuk a későbbi irodalmi, zenei és képzőművészeti ismereteket. A kötet folytatása a magyar népmondák s a magyar történelmi és kultúrtörténeti mondák gazdag anyagából állt össze.A mondákról dióhéjban Mai értelemben a monda olyan meseszerű történet, amelynek valamilyen valós alapja van. A mondák körébe tartozó mesés történetek jelenséghez kapcsolódnak, bennük azonban a képzelet átalakítja a tényeket, vagy magyarázatokat fűz hozzá.A magyar monda szó a nyelvújítás korából származik. A mende-monda ikerszóból (mai alakjában: mendemonda), szóelvonással keletkezett. A mesével rokon voltát pontosan fejezi ki. Korábban históriának, igaz történetnek, boszorkánymesének hívta a népnyelv.