Itt a monda II. [antikvár]

A magyar mondák elsö írott változatát középkori krónikáink őrizték meg, s keletkezésük a honfoglalás előtti időkre tehető. A mondákat hivatásos énekesek terjesztették, hagyományozták évszázadokon át, és így válhattak forrásaivá a krónikáknak.Történelmi mondakincsünk egységei: a hun-magyar mondák, a honfoglalás és a kalandozások korának mondái, az Árpád-házi királyok mondái, az ún. vegyes házi királyok mondái, majd mondák Hunyadi Jánosról és Mátyás királyról. A magyar nép Mátyás királyra emlékszik a legnagyobb szeretettel. A róla szóló mondagyüj-temények közül kiemelkedő Szép Ernő Mátyás király tréfái című munkája, míg újabb, szakmailag értékes gyűjtemény Kriza Ildikó válogatása: Mátyás, az igazságos.A magyar történelmi mondák igen alkalmasak a történelmi szemlélet kialakítására, az identitástudat formálására. Ezt igazolja Benedek Elek ötkötetes munkája is, a Magyar mese- és mondavilág (1849-1896). Gaál Mózes feldolgozása a kisebb olvasókhoz szól: Magyar hősök és királyok (1900-1901). Számos mondai elemet találunk Jókai Mór, Gárdonyi Géza és Krúdy Gyula műveiben. A legátfogóbban Lengyel Dénes dolgozta fel a különféle történelmi mondákat: Régi magyar mondák (1972), Magyar mondák a török világból és a kuruc korból (1975), Kossuth Lajos öröksége (1977). Haszonnal forgathatóak Komjáthy István kötetei is: Mondák könyve (1955), Botond (1958).A magyar irodalomból jól használható még Mikszáth Kálmán: Magyarország lovagvárai regékben, Krúdy Gyula: Rákóczi harangja, Móra Ferenc: Történeti elbeszélések, A kóchuszár, Titulász bankója című kötete.Az Itt a monda című gyűjtemény első kötete a világ minden tájáról gyűjtött népmondákat, valamint a klasszikus görög, római és a Bibliából ismert mondákat tartalmazza; olvasásukkal megalapozhatjuk a későbbi irodalmi, zenei és képzőművészeti ismereteinket. Á második kötetet a magyar eredetmagyarázó népmondákból s a magyar történelmi és kultúrtörténeti mondák gazdag anyagából állítottuk össze.Élményekkel teli olvasást kíván az összeállító és a Kiadó!