Itt és most [antikvár]

Mit akar Varga Rudolf? Az írást egyfajta kísérletként fogja föl, a valóság gondolati reprodukálása és nem kevésbé a megismerés kiterjesztésére. Elveti a manipulációt, s szeretne visszatérni az alaphoz, a nyelvhez, s a nyelvezettel leásni az ontológiai alapokig. Írása predesztinálja természetesen a megdöbbentő és elkeserítő emberi közérzet, amely napjaink Magyarországáé, hiszen az 1990 óta eltelt időszak része a gyanú világkorszakának. Varga Rudolf plebejus identitású, de filozófusokon nevelkedett alkotó és gondolkodó. A kettő nem föltétlenül zárja ki egymást, csak együtt szokatlan. Ott és akkor a legjobb, mikor megküzd a legnehezebbel, azzal, hogy miért-mitől-minek folytán, minek révén az valaki, aki individuálisan az; egy és összecserélhetetlen. Az életmű konfesszió: kímélet, maszk, cicoma nélküli konfesszió egy férfiról, akinek történetesen komoly kétségei vannak afelől, hogy mint különálló egyéniség létezik-e. Ezért a személyességből kifelé araszoló őszinteség, de ott, a belső körökben mégis megfogható az alteregó, az alkotó fizikai-lelki valója. A hit ajándék, s a föloldozáshoz nem elég ha a történelem igazolja valaki igazát. Varga indulatai nem közvetlen indulatok, szerzőnk inkább a lélek bugyraiban megbúvó nincstelenség világához húz. A remény nincs feladva, csak a lecke. Ezért a testi hevületű, azonnali és feltétlen szeretet kívánása, amely felfal, elemészt. Itt és most, rögtön.