Jaj, hol a múltunk? [antikvár]

A Paletta-sorozat új kötetének az is lehetne a címe, hogy Trianon képekben. A könyv olyasmit is elénk tár, amit eddig nemigen láthattunk: Trianon, az irredenta, a revízió vizuális emlékeit. Az irredenta nagy emlékművei, a szobrok, a félárbocra eresztett országzászlók mellett ebben a könyvben helyet kaptak a mindennapok tárgyai is: „Nem, nem, soha!" feliratú ceruzák és hamwedrek, porcelánszobrocskák, Trianon rajzszeg és Trianon injekciós tű, irredenta jelvények és jelvényárusok, bélyegek és bélyegzők, emlékérmek, zászlók, konyhai falvédők és képeslapok, irredenta szódásüveg, irredenta virágoskert és irredenta frizura. Érdekes mindez? Nagyon. És szánnivaló. Mármár nevetséges. Egyszersmind borzasztóan fájdalmas. Akár így, akár úgy, egy korszak hétköznapjainak tárgyai. A történelmünk. Ahogy a Paletta-sorozatnál már megszokhattuk, a szövegek ebben a könyvben is két szálon futnak. Az írói szövegek mellett ezúttal nem kislexikont, nem szógyűjteményt, hanem kronológiát olvashatunk. Képek közt szövegek, vagy inkább szövegek közt képek? Mindegy, egyformán fontosak. De az már nem mindegy, hogy milyen szövegek. A magyar irodalom legjobbjai szólalnak meg ezeken az oldalakon. Rövidebb publicisztikák, versek, riport- és novellarészletek. Trianonról, irredentáról és revízióról. Ady, Babits, Bibó, Füst Milán, Gárdonyi, József Attila, Illyés, Juhász Gyula, Karinthy, Kosztolányi, Krúdy, Márai, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Németh László, Cs. Szabó László... És nem mindig letörten. Nem mindig kétségbeesetten. Legalább annyiszor dühösen, számon kérőén, vádlón. Leginkább önnön restségünket, kishitűségünket, közönyünket ostoroz\'a, keresve az okokat, előrevetítve a jövőt... Végül a kronológia, ami ezt a kis könyvet nemcsak érdekessé, de praktikussá is teszi. Az időrend, a többé-kevésbé rövid és szenvtelen sorok egymásutánja érdekes összefüggéseket világít meg. A Trianon-kronológia 1918-ban kezdődik. És hogy meddig tart? Hogy hol ér véget? Azt ma még senki sem tudja.