kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Ágh István - Jelen időben [antikvár]
 
Nem lehet az irodalmat a múlt és a jelen ellentétében elhelyezni: a múlt művei mindig a jelenben hatnak. A kortárs irodalmat nem lehet a klasszikus ellentéteként meghatározni, a ma irodalma elképzelhetetlen lenne a tegnapé nélkül, s a megelőző korok szövegeit a ma írásai éltetik tovább. Az irodalomnak nincsen múlt ideje. Ha olvassák, gondolkodnak, írnak róla, akkor nem csupán a keletkezés ideje meghatározó, de az olvasás ideje is. A ma olvasója az elmúlt idők szerzőit a saját jelenévé teszi, s a tegnapi...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2190 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Nem lehet az irodalmat a múlt és a jelen ellentétében elhelyezni: a múlt művei mindig a jelenben hatnak. A kortárs irodalmat nem lehet a klasszikus ellentéteként meghatározni, a ma irodalma elképzelhetetlen lenne a tegnapé nélkül, s a megelőző korok szövegeit a ma írásai éltetik tovább. Az irodalomnak nincsen múlt ideje. Ha olvassák, gondolkodnak, írnak róla, akkor nem csupán a keletkezés ideje meghatározó, de az olvasás ideje is. A ma olvasója az elmúlt idők szerzőit a saját jelenévé teszi, s a tegnapi író a ma olvasójának, a ma olvasójáról mond sokat. Az írók jó olvasók. A magyar irodalomban mindig is fontosnak számított, mit gondolnak az alkotók korábbi pályatársaikról. Arany Zrínyiről, Babits Vörösmartyról, Kosztolányi Balassiról és Petőfiről írt, Ady Csokonairól, Móricz Mikszáthról, Nemes Nagy Babitsról. A Petőfi Irodalmi Múzeum ezt a hagyományt kívánta folytatni. A kötet megjelenése ugyanakkor annak a múzeum által koordinált, a magyar irodalmi emlékhelyek köré szerveződött programnak a része, mely céljául tűzte ki, hogy az irodalom ne pusztán tananyag, hűvös tudás, de hang, hangulat, élmény is legyen.

Termékadatok

Cím: Jelen időben [antikvár]
Szerző: Ágh István , Bereményi Géza , Egressy Zoltán , Grecsó Krisztián , Háy János , Kemény István , Kukorelly Endre , Lackfi János , Parti Nagy Lajos , Szabó T. Anna , Tolnai Ottó Závada Pál
Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum
Kötés: Fűzött kemény papírkötés
ISBN: 9789639401693
Méret: 150 mm x 210 mm
Bereményi Géza művei
A szerzőről
Egressy Zoltán művei
1967 augusztus 2-án született Budapesten.

Szép Ernő- és József Attila-díjas író, költő, műfordító.

Öt regény, három novelláskötet és három drámakötet szerzője. Színdarabjait magyar és külföldi színházak is rendszeresen játsszák, bemutatóinak száma jóval 100 felett van. Több művéből született filmes feldolgozás. Első gyerekkönyve a Csimpi szülinapja című meseregény volt, amelyből színmű és hangoskönyv is készült.
A szerzőről
Grecsó Krisztián művei
Háy János művei
A szerzőről
Kemény István művei
1961-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar–történelem szakon diplomázott 1990-ben.

Verseket, prózát, esszét, kritikát, egy fél drámát, könyvajánlatokat, fülszövegeket, JAK-tábori naplót, netnaplót, tévéjáték-dialógusokat (sőt, álnéven egy fél ponyvaregényt) írt eddig.

Kemény István a nyolcvanas években induló nemzedék jelentős, és írókörökben az egyik legnagyobb hatású, eredeti hangú és kísérletező kedvű alkotója. Első verseskötete Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez címmel az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiadásában jelent meg 1984-ben. Ezt követően jelentkezett verseskötettel, regénnyel (Az ellenség művészete), tárcanovellákkal (Család, gyerekek, autó). Ez utóbbiakat korábban az Élet és Irodalomban publikálta. 1984 és 2002 között tíz könyve jelent meg, többek közt két nagy hatású verseskönyve, a válogatott verseit tartalmazó Valami a vérről, 1998-ban, majd három évvel később a Hideg. Első verseskötete, amelyet a Magvető Kiadó gondozott, a 2006-ban kiadott Élőbeszéd, eddigi egyetlen regénye a Kedves Ismeretlen (2009). Összegyűjtött versei Állástalan táncosnő címmel jelentek meg 2011-ben. Lúdbőr című 2017-es esszékötete az elmúlt évek egyik legfontosabb kulturális-honismereti teljesítménye; vallomások és töprengések füzére hagyományról és modernségről, költészetről és történelemről, hazánkról és Európáról. 2018-ban napvilágot látott Nílus című verses könyve hasonlóan A királynálhoz ékes bizonyítéka annak, hogyan mélyül el és keres egyszerre új megszólalási formákat Kemény István lírája.

Fotó © Szilágyi Lenke

Díjai
Kilencek-díj (1986), A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1988), Móricz-ösztöndíj (1989), A Jövő Irodalmáért-díj (1989), a Holnap Kiadó Nívódíja (1990), Soros-ösztöndíj (1994), Hidas Antal-díj (1994), Graves-díj (1995), Déry Tibor-díj (1997), József Attila-díj (1997), Zelk Zoltán-díj (2001), Arany János-ösztöndíj (2002), Palatinus-díj (2002), JAK-díj (2004) Palládium-díj (2007), Babérkoszorú-díj (2007), Márai Sándor-díj (2010), Hévíz Irodalmi Díj (2016), Babits Mihály Alkotói Emlékdíj (2016)
Lackfi János művei
A szerzőről
Parti Nagy Lajos művei
1953-ban született Szekszárdon. Napjaink egyik legzseniálisabb nyelvművésze. Versben, prózában, drámában egyaránt képes jelentőset alkotni.

Képes bárki bőrébe bújni, például Sárbogárdi Jolán néven publikálta A test angyala című művét, amelyben a szerelmesregény-füzeteket parodizálta. Az Ibusár, az Esti kréta vagy A hullámzó Balaton a kortárs irodalom remekei. Regényét, a Hősöm terét 2000-ben; gyűjteményes, 12 évet átfogó, Grafitnesz című verseskötetét 2003-ban, az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Magvető. A Graftinesz minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egymásba ezeken a lapokon. Parti nagy több mint tíz évig rajzolgatta őket.

Parti Nagy Lajos két novelláján (A fagyott kutya lába, A hullámzó Balaton) alapul Pálfi György második nagyjátékfilmje – Taxidermia –, amelyet 2006-ban mutattak be, és többek között a Filmszemle fődíját is elnyerte.

Banga Ferenccel közösen jegyzi 2007-es könyvét, A vak murmutért, amelyben Parti Nagy arra keresi a választ, miként írható le a Föld az elemek szintjén, azaz a föld, a víz, a tűz és a levegő hogyan hatja át a mindenséget. A szerzőpáros 2008-ban újabb kötettel jelentkezett (A pecsenyehattyúk és más mesék), amelybe tizenhárom történetet választottak különféle országok meséiből.

Fotó: Szilágyi Lenke

Díjai:
Bölöni-díj (1982), Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1991), József Attila-díj (1992), Puskás Károly-díj (1992), Szép Ernő-jutalom (1993, 2007), Színikritikusok díja – Ibusár (1993), Artisjus-díj (1994), Soros Alapítvány Alkotói Díja (1995), Színikritikusok díja – Mauzóleum (1996), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1996), Mikes Kelemen-díj (1996), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj (1996), Alföld-díj (1997), Magyar Irodalmi Díj (2003), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), az Osztrák Szövetségi Kancellári Hivatal Fordítói díja (2005), Kossuth-díj (2007), Prima-díj (2007) , Szabad Sajtó-díj (2014)
A szerzőről
Szabó T. Anna művei
Szabó T. Anna

Szabó T. Anna 1972-ben született Kolozsváron. 1987 óta él Magyarországon. Költő, író, műfordító.

Fontosabb díjai

Déry-díj (2000), Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (2001), József Attila-díj (2002), Zelk Zoltán díj (2004), Arany János ösztöndíj (2005), a Tokaji Írótábor díja (2005), Babits Mihály műfordítói ösztöndíj (2006), az Akademie der Künste Berlin – Junge Akademie ösztöndíja (2006), a Mozgó Világ Nívódíja próza kategóriában (2006), az ULNÖ Krems ösztöndíja (2007), Az Év Gyermekkönyv Műfordítója 2012 (2013), Bárka-díj (2018)
Tolnai Ottó művei
Závada Pál művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet