József Attila, a közös ihlet [antikvár]

Bevezetés Az ország, sőt a - jóval tágabban értett - nemzet szinte egészét megmozgató, gazdag loilturális aurájú, nagy évforduló utoljára az 1995-200l-ben volt hazánkban: a honfoglalás 1100. jubileumának és az államalapítás, a kereszténység fölvétele millenniumánalc egymásba érő ünnepségsorozata. A közelmúltban egy másik, kevesebb pénzt és intézményt megmozgató, „csupán" irodalmi jellegű, de mégis váratlanul sikeres nemzeti évforduló zámlt le: József Attila születésének centenáriuma. Könyvem krónikás szemlézője, olvasmánynaplója is e százéves évfordulónak, de mindenekelőtt sokoldalú és mély analízist igyekszik nyújtani az ünnepség- és rendezvénysorozat szalcmai, kulturális és hétköznapi oldalairól, az eredményekről és az éles vitákról, a botrányokról és a páratlanul gazdag visszhangról, tehát a költő mai olvasatairól, recepciójáról és hatásáról. Átvilágítja a tudományos, a köznyelvi és a politikai beszédmód változatait, elemzi a populáris média, az iskolai oktatás és az internet, a blogok világának József Attila-képét. Fölidézi és dekonstmálja a költő életéről, sorsáról forgalomban lévő „történeteket", régi és új keletű mítoszokat, a kultuszrombolás és a Icul-tuszépítés akcióit. A munka bőséges dokumentációval és bibliográfiai melléldetekkel egészül ki, így remélhetőleg a jelenkori József Attila-lcutatás kézikönyveként is számba jöhet. A kritilois szellemű, helyenként egyenesen ironikus hangvételű anatómiai atlasz egyúttal kor- s kórkép az évtizedről. Szándékom szerint a könyv a XXI. század eleje hazai szellemi életének, erős megosztottságot mutató loilturális értékrendjének és súlyos egyenlőtlenségeldcel ter- k-- ki tíi.'-'' m 'i V'i! Eívt.: . . 1 . i 1(1' |>íi'l mm lm