Juhász Ferenc 85 [antikvár]

Tornai József A VIRÁGOK HATALMA (1955) Juhász Ferenc 85. születésnapjára Mindaz, ami Kopernikusztól, Galileitől, Newtontól, Linnétől, Darwintól, Harveytől a modern természettudományokig: Planckig, Bohrig, Heisenbergig, Einsteinig, a paleontológiái eredményekig, az antropológiai kutatásokig történt, végre lírai enciklopédia lett Juhász költői forradalmában. Es ráadásul csak az övében, senki másében, még a nyugati nagy énekesek mítoszaiban sem. Sose hűl ki a fejemben az a klasszikus tűz, amely a Rezi bordalban sorról sorra egyre jobban lobog. A mindenség szerelme azonban (és most valóban erre a szerelemre gondolok) minden mást félresöpör. Kivéve persze a testvérszólamú darabokat, A halottak eposzát, A szivárványszínű cethalat, az Emberszabású álmainkat és mindenek fölött a címadót, A virágok hatalmát A Spinoza-féle „deus sive natura" itt soha a magyar költészetben nem hallott mágikus kórusként búg föl, mintha csak a történelem előtt, mintha csak a Tigris és az Eufrátesz között égig emelkedő világtoronyban énekelnék: