Kármán József [antikvár]

A múlt század negyvenes éveiig jóformán azt sem tudták róla, hogy élt, liogy író volt, még kevéstobé, hogy koráiban irodalmunk legmagyobibjai közé tartozott. Pápay Sámuel 1808-taan még lelkesedéssel emlékezik az UrániáxQ., „ezen angyali munkáról", amelyben „a gráciák igazi kellemelt" lehet érezni.^ Azontúl Kármán Józsefnek és J7ráwzájának az emléke is kihalt a köztudatból. Toldy Ferenc, aki gyakran indult el Kazinczy útmutatásával és az ő hagyományalt folytatta, csak közel három lustruan-mal Kazinczy halála után „támasztotta fel Kármán emlékezetét", „felsőbb igazságtételül" mint „feledésbe süllyedtét".^ — Még akkor élt a kortárs, Schedius Lajos, és kérésére emlékezetből összeírta, amit Kármánról tudott. Nagy melegséggel elevenedett meg benne a múlt: „Ailegrökonszenvesebb, legkedivesebib megjelenések közé tartozott — írja róla — akikkel hosszú pályámon ta-lálkoztaim. Pomipás ifjú volt. Nagyon vonzó küilsejéivel, eleven, mind miaga'satob műveltségre törekvő szellemével hamarosan, s annál inkábíb megnyerte töljes hajlandósiágomat, mivel közel egykorúak voltunk és hasonló volt a temperamentumunk."^. Műveinek 1843-i, mia már nagyon ritka kiadásával, majd köitészet-történetével (1854)^ és „rövidrefogott" irodalomtörténetével (1864)5 Toildy Ferenc ottőlfogva ébrentartotta az irodalmi köz-tudiatban Kármán jelentőségét. Úgy mondta, hogy Kármán, korát jól megelőzve,6 „lelkességben, ízlésben, az állapotok tiszta felfogása s a teendőik világos érzetében arra volt reoiidelve, hogy egy új szellemi mozgalomnak ne csak ébresztője, de vezetője is, epy új — nemzeti és önálló irány képviselője legyen". Később már csak Kazinczy törekvéseinek kiegészítiését látta tevékenységében.'^ Utána Beöthy Zsolt Kármánban meglátta a kitűnő stilisztát: a magyar műpróza benne találta meg fejlődésének leghelyesebb! útmutatóját, mert a „magyar nyelv szelleméhez ragaszkodva alkotta meg egyszerű, kifejező, sőt jellemző prózáját".» Beöthyhez fűződnek azonibain azok a modorosokká vált megállapítások is, hogy Kármán Pesten egy „Uránia-kört" alakított, hogy Pestet irodalmi központtá alkarta tenni, s hogy az I/ránzával a magyar nökhöz fordult; az ő fejtegetéseiben jutott az egyetlen súlypont a Fanni hagyományaira, s maradt néhány szó A nemzet csino-