kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Asperján György - Kibeszéljük magunkat [antikvár]
 
ELÖSZÖ Az inteijúkészítés alázatra nevel. Az a szerencsés, ha a riporter úgy szólaltatja meg beszélgetőpartnerét, hogy ha ellentmond és vitázik is, ő maga nem lép ki a helyzetből, nem tolja előtérbe a személyiségét. Ez a mostani tehát az első és utolsó alkalom, hogy közvetlenül megszólítsam a kötet olvasóját. 1984-ben kezdtem el azt a sorozatot, amelyből összeállt egy könyvre való. Azzal a céllal kerestem föl magyar írókat, hogy portrét rajzoljak róluk. Hátha kiderül, ki hogyan gondolkodik a...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1130 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
ELÖSZÖ Az inteijúkészítés alázatra nevel. Az a szerencsés, ha a riporter úgy szólaltatja meg beszélgetőpartnerét, hogy ha ellentmond és vitázik is, ő maga nem lép ki a helyzetből, nem tolja előtérbe a személyiségét. Ez a mostani tehát az első és utolsó alkalom, hogy közvetlenül megszólítsam a kötet olvasóját. 1984-ben kezdtem el azt a sorozatot, amelyből összeállt egy könyvre való. Azzal a céllal kerestem föl magyar írókat, hogy portrét rajzoljak róluk. Hátha kiderül, ki hogyan gondolkodik a nyolcvanas évek második felében az irodalomról és a politikáról, a kortársakról és önmagáról. A legtöbb beszélgetés a Magyar iVemzeíben jelent meg, néhány a Rakéta Regényújsághan meg az Élet és Irodalomban. S bár újságban látott napvilágot mindegyik, ebben a kötetben nem akartam cikkgyíjjteményt közreadni. Az inteijú-portrék nem a megjelenés sorrendjében olvashatók; fejezetekbe rendeztem őket, ahogy „rímelnek" egymásra vagy feleselnek egymással. Tartalmas töprengést kívánok azoknak, akik föllapozzák az itt olvasható beszélgetéseket. Akkor is, ha van némi hiányérzetem. Számomra a mai magyar prózához például a pozsonyi Grendel Lajos, a kolozsvári Bálint Tibor vagy az újvidéki Gion Nándor éppúgy hozzátartozik, mint Magyarországon élő kortársaik, az olvasó most mégis csak az utóbbiakkal találkozhat. A magyarázat egyszerű: napilap-munka mellett, külön támogatás nélkül nem juthattam el a határainkon túl élő magyar írókhoz. Talán a következő kötetre készülve hozzájuk is elutazhatok.
Asperján György művei
A szerzőről
Békés Pál művei
Békés Pál (Budapest, 1956. március 27. – Budapest, 2010. május 28.) magyar író, drámaíró, műfordító, egyetemi tanár.

Tanulmányait a budapesti Radnóti Gimnáziumban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar – angol összehasonlító irodalomtörténet szakon (1975–1980) végezte. Közben az érettségi után kérdezőbiztosként is dolgozott.

1980 és 1981 között magyar- és angolszakos tanárként dolgozott. 1994-től 1996-ig a Magyar Televízió Irodalmi, Képzőművészeti, Színházi Stúdióját (IKSZ) vezette, majd 1997 és 2000 között mint színházért és irodalomért felelős szerkesztő dolgozott.

2000-től az IBBY (International Board on Books for Young People Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának elnöke. 2004-ben a nagy-britanniai magyar kulturális évad, a Magyar Magic művészeti kurátoraként dolgozott.

2005-ben A Nagy Könyv olvasásnépszerűsítő mozgalom ötletgazdája.

Többek között Vladimir Nabokovot, Anthony Burgesst, Woody Allent fordított angolból.
Két gyermeke van: Bálint és Dorottya.
A Békés Pál Civil Társaság 2013-ban megalapította a róla elnevezett Békés Pál-díjat, amit évenként ítélnek oda egy magyar írónak, aki különösen értékes prózai művel hívja föl magára a figyelmet.
Bella István művei
Bereményi Géza művei
Bertha Bulcsu művei
Bodor Pál művei
Császár István művei
A szerzőről
Cseres Tibor művei
Eredeti nevén Portik Cseres Tibor.
Magyar író, 1987 és 1989 között a Magyar Írók Szövetsége elnöke. 1915-ben született.
Csorba Győző művei
Eörsi István művei
Eszéki Erzsébet művei
Galgóczi Erzsébet művei
Goda Gábor művei
Juhász Ferenc művei
Kertész Ákos művei
Kolozsvári Grandpierre Emil művei
Konrád György művei
Kornis Mihály művei
Mezei András művei
A szerzőről
Moldova György művei
Moldova György születési nevén Reif György (Budapest, 1934. március 12. –) Kossuth-díjas, Karinthy-gyűrűs, Prima Primissima díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A legolvasottabb kortárs magyar író. Legfőképpen a riport és a szatíra műfajában alkot.

Reif Sándor és Berkovics Mária zsidó szülők gyermeke. A „Moldova” nevet 1955-ben választotta magának, amikor első írása nyomtatásban megjelent. A nyilas uralom alatt 1944. november 29-én Vajna Gábor belügyminiszter rendelete a budapesti gettó felállításáról rendelkezett, ezért családjával együtt a budapesti gettóba deportálták, ott érte meg a háború végét. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakára járt négy évet, többek között Csurka Istvánnal egy évfolyamba. A főiskola után fizikai munkát (kazánszerelő) végzett, valamint tanulmányait is megszakította több hónapra a komlói szénbányában végzett munkával.

Filmírással hosszabb ideig foglalkozott, ennek eredménye volt többek között az 1959-ben megjelent „Szerelemcsütörtök”. Zenés bohózatát, a „Légy szíves Jeromos”-t 1962-ben vitték színre a Petőfi Színházban.

Novellái 1955 óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint 70 könyv szerzője, az „Idegen bajnok” 1963-ban jelent meg; irodalmi élete csúcsának a „Negyven prédikátor” (1973) és a „Ha jönne az angyal…” (1998) regényeit tartja. Saját véleménye szerint: „Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.”

1989 óta a Hócipőben is több alkalommal jelentkezett sorozataival.

1990-től három évig a Magyar Hírlap külső munkatársa volt, hetente jelentek meg írásai.

Írásaira jellemző a mindennapi élet központi problémáinak, kérdéseinek felvetése, cselekményesség, magányos, „mindennapi hősök” szerepeltetése. Fontos szerepe volt a világháború utáni magyar szociográfia megteremtésében (Magyarország felfedezése-sorozat), valós problémákkal foglalkozó riportkönyvei országosan ismertté tették nevét (Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje megcsapott…, A szent tehén).

2007-ben az URBIS kiadó megkezdte az „Életműsorozat” kiadását. 2009. március 12-én 75. születésnapja alkalmából az Uránia Nemzeti Filmszínházban dedikált.

Díjai
•SZOT-díj (1967)
•József Attila-díj (1973, 1978)
•Karinthy-gyűrű (1981)
•Kossuth-díj (1983)
•Nagy Lajos-díj (1993)
•Maecenas-díj (1994)
•MSZOSZ-díj (1995)
•Demény Pál-emlékérem (1995)
•Kollektív Pulitzer-díj (2000)
•Közbiztonsági Díj arany fokozat
•Aranysíp kitüntetés (mint tiszteletbeli vasutas)
•bolgár Hitar Petar nemzetközi szatíradíj
•Prima Primissima díj (2010)
A szerzőről
Nádas Péter művei
Nádas Péter (Budapest, 1942. október 14. –)

Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, esszéista. Fotóriporterként, újságíróként is dolgozott. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Budapesten született 1942. október 14-én zsidó polgári családban Tauber Klára és Nádas László gyermekeként.1956–1958 között a Petrik Lajos Vegyipari Technikum tanulója, majd szakmát tanult: 1958–1961 között fényképész szakmunkástanuló volt. 1961-től végezte el a MÚOSZ kétéves újságíró-iskoláját. 1965–1967 között a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetem filozófia szakára járt, de államvizsgát nem tett.Közben 1961–1963 között a Nők Lapja című lap fotóriportere, 1965–1969 között a Pest Megyei Hírlap munkatársa volt. 1969-től szabadfoglalkozású író. 1974-ben a Humboldt Egyetemen volt ösztöndíjas, itt a századforduló történetével foglalkozó előadásokat hallgatott elsősorban. 1974–1979 között a Gyermekünk című pedagógiai folyóirat olvasószerkesztője volt. 1980–81-ben a győri Kisfaludy Színház lektora volt. 1989–90-ben a Magyar Napló állandó munkatársa volt. 1993-ban infarktus következtében több koszorúérműtéten esett át.2006. június 13-án a Berlini Művészeti Akadémia tagjai közé választotta. Azon év óta a Balassa Péter-díj kuratóriumának is tagja. 2007-ben a XIII. kerület díszpolgára.2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-díjjal ismerték el életművét.
Orbán Ottó művei
Simonffy András művei
A szerzőről
Spiró György művei
Spiró György 1946-ban született Budapesten. Író, drámaíró, esszéista, műfordító.

Díjai
József Attila-díj (1982), Erzsébet-díj (1990), Déry-díj (1993), Madách-díj (1994), Szép Ernő-díj (1997 és 2004), Az évad legjobb drámája díj az alábbi művekért: Az Imposztor – 1984, Csirkefej – 1987, Kvartett – 1998, Koccanás – 2004, A Budapesti Drámaverseny első díja a Honderűért (1998), Babérkoszorú-díj (1998), a Digitális Irodalmi Akadémia tagja (2002), A Szépírók Társaságának díja A Jégmadár című regényért (2002), Harsányi-díj (2002), Az évad legjobb darabja a Dramaturg Céh szerint az Elsötétítés (2002), A Magyar Alkotóművészek Egyesületének irodalmi nagydíja (2003), Pro Urbe Budapest (2004), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), Prima Díj (2005), A Magyar Zsidó Kultúráért díj (2005), Füst Milán-díj (2005), Magyar Művészetért-díj (2005), Kossuth-díj (2006), a Győri Könyvszalon alkotói díja (2006), AEGON Művészeti Díj a Fogság című regényéért (2006), ZAIKS-díj (2006), Gundel művészeti díj (2006), Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj (2010), Artisjus irodalmi nagydíj (2012), Perła Honorowa-díj (2013), Az évad legjobb magyar drámája (2015), Hazám-díj (2020)
Száraz György művei
Tatay Sándor művei
A szerzőről
Vámos Miklós művei
Született Budapesten, 1950. január 29-én.
Egy lánya van, Anna (1977) és két ikerfia, Henrik és Péter (2003).

Az ELTE jogi karán tanult (1970–1975) s szerzett diplomát. Az Objektív Filmstúdió dramaturgja (1975–1992). Az Ab Ovo Kiadó egyik alapítója és vezetője (1992–1995). Az International Buda Stage művészeti vezetője (1997–2003). A Nation (USA) című hetilap tudósítója (1990–2005).

Műsorokat vezetett a Magyar Televízióban (Lehetetlen, Rögtön, 2 Ember). Fulbright-ösztöndíjasként és vendégprofesszorként két évet töltött az USA-ban, ahol tanított a Yale School of Drama, a City University of New York és más egyetemek film- és színművészeti karain.

A Magyar Írók Szövetsége, a Pen klub, a MÚOSZ és a Szépírók Társasága tagja.

Díjak: KISZ (1983), József Attila (1984), MSZOSZ (1996), Schell-Washington (1997), Fitz József (2001), Pro Cultura Urbis (2002), Colombus (2003), Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2005) Bárka-díj (2005), Budapest XIII. kerület díszpolgára (2010), Arany Medál-díj (2012), Prima Primissima díj (2016)

Elsősorban regényíró és novellista, de írt sikeres filmeket, színdarabokat és hangjátékokat is. Prózájában különösen a család és a történelem kapcsolata izgatja.

Végh Antal művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet