Bővebb ismertető
Apró ujságirókézimunkák, gyaluforgácsok a lapcsinálás asztalosműhelyéből - a Jókai-n kívül csak ilyeneket talál az olvasó e könyv első részében. A költő Kiss József prózai munkái ezek. Érdemes volt őket összegyűjteni? Van-e, aki kíváncsi rájuk? Nem az örökkévalóság számára íródtak, hanem A Hét, hétnapos mulandóságának. Szabad-e őket eltemetettségük porából kiásni? Van-e bennük még csiraképesség, mint az egyiptomi királysírokból kisajátított háromezer éves buzában?
A kérdés fölnyugtalankodik, a felelet még nem adható meg. Amit ilyenül én adnék, nem tárgyilagos. Máskép zeng a régi dal az ijfunak, aki először hallja, máskép az öregnek, akiben fölzsongitja a multat. Más a megismerkedés és más a viszontlátás. Az öregből ifjú válik, aki ujból megöregedik néhány perc alatt. Neki ezek a foszlányok sokat mondanak, mert emlékeztetik. A ma gyermeke talán nem érti, mert nem élte meg, amiről szólanak.