Kisúji harangszó [antikvár]

Könyvtest kissé hajlott. Felső lapélek kissé foltosak.
A szerkesztő-szerző, Dr. Kiss Kálmánné tanárnő bevallott célja a helytörténeti sorozat eme kötetével, hogy a Kisújszálláson született, és/vagy hosszabb-rövidebb ideig e városban élt, az irodalomban rangot szerzett írókat-költőket az itt közölt alkotásaikkal bemutassa. Úgy érzem, e könyv nem egyszerű irodalmi szöveggyűjtemény, kisújszállási bibliográfia csupán, hanem szűkebb pátriánk irodalmi emlékezete, szellemi tükre. Érezzük, hogy egy helyet - települést - nemcsak tárgyi objektumai: a házak, utak, vasutak teszik, hanem lakóinak lelkülete, szellemi aurája is. Városunk egykori és mai lakói között meghatározó személyiségek - írók, költők, alkotók, gondolkodók - éhek és élnek: az ő egyéniségük lelki nyoma is adja a helység hangulatát; és ezt nemcsak az itt élők, innen elszármazottak teszik, hanem a rövid időre idelátogatók is. Napjaink emlékét nemcsak az utcák nevei, szobrai őrzik, hanem szellemük, szellemi kisugárzásuk - "lábnyomuk" - is, bár tőlünk már távolabbra kerültek, vagy az örökkévalóságba tűntek. Azt érzem, ahogy a szemelvényekben olvasom a Kunság ízes nyelvét - melyet itt ízlelt, formált Arany, Móricz, Kiss Tamás, Csukás és társai -, hogy máig szellemi, irodalmi örökségükben élünk. Bízom benne, hogy ez a genius loci - a hely szelleme - hat a Kedves Olvasóra, és reménykedem benne, hogy akik ma olvassák e gyűjteményt, közülük talán a következőnek alkotói lesznek.