Bővebb ismertető
Részlet:A régi szövegemlékek adaptációja költészetünkben eleven hagyomány. Mária megrendítő siralma többek között Weöres és Rákos Sándor lírájában, a Halotti beszéd pedig Kosztolányi költészetében éled- újjá. A Halotti beszéd témája Kassák Lajos költészetében. Juhász Gyula és Képes Géza epigrammáiban is megjelenik, ám nem a szorosabb értelemben vett adaptáció igényével.(1)Aligha véletlen, hogy legelső szövegemlékeink magukra vonják a modern költészet figyelmét. Megrázó szépségű, individuális természetű lírai-ság bontakozik ki mind a kettőben. Olyan érzelemvilág, amely a korabeli liturgikus szövegek sablonjait elemi eroVel üti át.Az Ómagyar Mária-siralom énekkel, mozgással kisért előadását a beginák mozgalma évszázadokon át csaknem eredeti formájában megőrizte. Az ének szövege azonban a. magyarországi laikus mozgalmak virágkorát megelőző ido'kben1.Kassák I^ajos összes versei, Bp. 1970. 372. Juhísz Gyula összes versei, Bp. 1970. 662. Képes Géza: 225 gramm epe. Bp. 1980. 58,