Kölcsey Ferenc [antikvár]

Részlet a könyvből: A KÖLTŐ-TANÍTVÁNY. Az első levelek Széphalomra. 1808 május 19.-én kelt az a levél, mellyel a nem egészen tizennyolc éves Kölcsey Ferenc Kazinczy Ferencnek bemutatkozott. A széphalmi levélgyűjteményben ekkor már szép számmal akadtak bemutatkozó levelek, de egyik sem hasonlított ahhoz, amelyet ez a debreceni diák írt. Amazok hódolni jöttek az irodalmi vezérhez s néha az írói bemutatkozás látható jelét, egy-egy művet hoztak magukkal. Ez a levél is az «Orczyak s Rádayak barátjá»-nak szólt ugyan, de nem a tisztelgő' látogatás és a pártfogáskérés ünneplő ruhájában állított be, hanem egy «tudós vetélkedés»- ben döntő bíróként. Adatközléseivel és egybevetéseivel eldöntötte azt a vitát, mely a nyelvtudós Kresznerics Ferenc és Kazinczy között arról folyt, hogy melyik Magyarország legrégibb ismert térképe. Pedig a fiatal Kölcsey is ugyanazzal a szándékkal írta meg levelét, mint azok számosan, akik kezdő vagy érett művük átnyujtásával hívták fel magukra Széphalom figyelmét. De ő kerülő utat választott. Maga elé tette a «fontosnak látszó dolgot», a vitás térkép-ügynek szinte közérdekű tárgyilagosságát. Majd egy lépéssel tovább merészkedett. A közte és Kazinczy közt levő rokoni kapcsolatra hivatkozott, s valódi célját («a T. Urat egy ifjúra figyelmessé tenni») már előre reménytelennek és kilátástalannak minősítvén, mindössze annyit vallott meg, hogy irigyli Csokonai Vitéz Mihályt, «aki egy Kazinczyt nyerhetett ifjúságában vezérül».