Kölcsey Ferencz válogatott munkái [antikvár]

Részlet a könyvből: KÖLCSEY FERENCZ. Kölcsey Ferencz született 1790. augusztus 8-án Sző-Demeter-en, a régi Közép-Szolnok vármegye egyik helységében. Atyja, Kölcsey Péter, egyike volt a maga vidékén a legtanultabb közbirtokosoknak. Édes anyja, Bölöny Ágnes Közép-Szolnok vármegye akkori alispánjának, Bölöny Imrének volt egyetlen leánya. Kölcsey Ferencz atyját nagyon korán, már hat éves korában (1796 aug. 9-én) elvesztette. Sokkal kisebb volt tehát, hogysem érezhette volna e csapás egész súlyát. Különben is nem ez volt az első csapás, amely a hat éves kis fiút érte. Még atyja életében himlőbe esett s e betegség következtében elvesztette félszemét. E körülmény a gyenge testalkatú, szelíd, sőt félénk gyermeket még hallgatagabbá és félénkebbé tette. Szeretett magányosan meghúzódva, egyedül lenni. Anyja volt egyetlen vigasztalása. A gyermeki szív e szeretetét valóságos talizmánként őrizte meg keblében a későbbi férfi is. Még élete végén is több ízben szeretettel sóhajt fel édes anyja emlékéhez. Maga mondja, hogy Erdélyt is azért szerette leginkább, mert édes anyja ott született. Hazaszeretetének gyökere tehát fiúi szeretetéből hajtott ki. Amint elkövetkezett az iskolázás ideje, édes anyja két testvérével együtt Debreczenbe vitte s ott a kollégiumhoz közel egy öreg, hűséges nőcseléd gondozása alatt egy nádfödelű kis házban helyezte el.