kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Abody Béla - Kortárs 1978. január-december [antikvár]

Kortárs 1978. január-december [antikvár]

Abody Béla, Ács Margit, Ács Pál, Ádám János, Ágh István, Albert Zsuzsa, Alexa Károly, Anna Mária, Bakonyi István, Bakucz József, Balázs Ádám, Balázs László, Balázsovics Mihály, Baranyi Ferenc, Bárdos Pál, Barta János, Bata Imre, Belohorszky Pál, Beney Zsuzsa, Benkő Attila, Berkes Erzsébet, Bertók László, Bihari Sándor, Bisztray Ádám, Bodor Ádám, Boldizsár Iván, Bolgár György, Bólya Péter, Botka Ferenc, Börcsök Mária, Buvári Márta, Cs. Nagy István, Csák Gyula, Csányi László, Csorba Győző, Csuday Csaba, Csuka Zoltán, Csukás István, Czére Béla, Dedinszky Erika, Doboss Gyula, Domokos Mátyás, Döbrentei Kornél, Dudás Kálmán, E. Nagy Sándor, Eörsi István, F. Majlát Auguszta, Fekete Gyula, Fenákel Judit, Fenyő István, Fenyvesi Félix Lajos, Ficsor Mihály, Fodor András, Fülöp László, Galgóczi Erzsébet, Gáll István, Garai Gábor, Gergely Ágnes, Gombár Endre, Gömöri György, Göncz Árpád, Görgey Gábor, Grandpierre K. Endre, Grezsa Ferenc, Gutai Magda, Gyertyán Ervin, Győri László, Gyurkovics Tibor, Hajnal Gábor, Hegedüs Géza, Héra Zoltán, Horgas Béla, Horváth Elemér, Hubay Miklós, Hules Béla, Huszti Péter, Illés Endre, Illyés Gyula, Iszlai Zoltán, Jánosy István, Jávor Ottó, Jékely Zoltán, Kabdebó Lóránt, Káldi János, Kálnoky László, Kardos András, Kardos József, Károly Sándor, Károlyi Amy, Kemenes-Géfin László, Képes Géza, Keresztury Dezső, Kertész Ákos, Keszthelyi Rezső, Kibédi Varga Áron, Király Erzsébet, Kiss Tamás, Kocsis Rózsa, Kolozsvári Grandpierre Emil, Kolozsvári Papp László, Kovács Péter, Kőbányai János, Kőháti Zsolt, Kristó Nagy István, Kroó András, Krúdy Gyula, Kulcsár Szabó Ernő, Kulin Ferenc, L. Nagy Zsuzsa, Laczkó András, Laczkó Pál, Lengyel Balázs, Lengyel Péter, Létay Lajos, Major Zala Lajos, Mándy Iván, Márkus Béla, Maróti Lajos, Marsall László, Melczer Tibor, Mezei András, Mezei József, Mikó Krisztina, Moldován Domokos, Munkácsi Miklós, Nagy Károly, Nemes Nagy Ágnes, Németh Lajos, Németh S. Katalin, Nyerges András, Nyilasy Balázs, Olasz Sándor, Orbán Ottó, Örkény István, Pákolitz István, Pálfy Katalin, Palotai Boris, Palotai Erzsi, Pándi Pál, Parancs János, Pardi Anna, Parti Nagy Lajos, Páskándi Géza, Péntek Imre, Péter László, Pintér Lajos, Pirnát Antal, Polner Zoltán, Pomogáts Béla, Pritz Pál, Puszta Sándor, Pünkösdi Árpád, Rába György, Raffai Sarolta, Rózsa Endre, Salamon Lajos, Sárándi József, Schweitzer Pál, Seres József, Sík Csaba, Simon Zoltán, Somlyó György, Stoll Béla, Sükösd Mihály, Szabó Magda, Szabolcsi Miklós, Szádeczky-Kardoss Irma, Szalai Csaba, Száraz György, Szász Imre, Szeberényi Lehel, Széles Klára, Szeli István, Szemes Zsuzsa, Szentmihályi Szabó Péter, Szepesi Attila, Szigethy Gábor, Sziládi János, Szilágyi Imre, Szilágyi János, Szkárosi Endre, Szomory György, Szopori Nagy Lajos, Szöllősi Zoltán, Szőnyi György Endre, Takács Imre, Takács Zsuzsa, Takáts Gyula, Tandori Dezső, Tardi Gábor, Tárnok Zoltán, Tatay Sándor, Thinsz Géza, Tolnai Gábor, Tornai József, Tóth Endre, Tóth Éva, Tóth Judit, Török Endre, Török Sophie, Tűz Tamás, Ungvári Tamás, Utassy József, Ürögdi György, Vajda Miklós, Vargha Kálmán, Vas István, Vas Zoltán, Vasy Géza, Veress Miklós, Vészi Endre, Vihar Béla, Viljo Tervonen, Vitéz György, Vörös Imre, Weöres Sándor, Zappe László, Zirkuli Péter

 
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4600 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről

Termékadatok

Cím: Kortárs 1978. január-december [antikvár]
Szerző: Abody Béla , Ács Margit , Ács Pál , Ádám János , Ágh István , Albert Zsuzsa , Alexa Károly , Anna Mária , Bakonyi István , Bakucz József , Balázs Ádám , Balázs László , Balázsovics Mihály , Baranyi Ferenc , Bárdos Pál , Barta János , Bata Imre , Belohorszky Pál , Beney Zsuzsa , Benkő Attila , Berkes Erzsébet , Bertók László , Bihari Sándor , Bisztray Ádám , Bodor Ádám , Boldizsár Iván , Bolgár György , Bólya Péter , Botka Ferenc , Börcsök Mária , Buvári Márta , Cs. Nagy István , Csák Gyula , Csányi László , Csorba Győző , Csuday Csaba , Csuka Zoltán , Csukás István , Czére Béla , Dedinszky Erika , Doboss Gyula , Domokos Mátyás , Döbrentei Kornél , Dudás Kálmán , E. Nagy Sándor , Eörsi István , F. Majlát Auguszta , Fekete Gyula , Fenákel Judit , Fenyő István , Fenyvesi Félix Lajos , Ficsor Mihály , Fodor András , Fülöp László , Galgóczi Erzsébet , Gáll István , Garai Gábor , Gergely Ágnes , Gombár Endre , Gömöri György , Göncz Árpád , Görgey Gábor , Grandpierre K. Endre , Grezsa Ferenc , Gutai Magda , Gyertyán Ervin , Győri László , Gyurkovics Tibor , Hajnal Gábor , Hegedüs Géza , Héra Zoltán , Horgas Béla , Horváth Elemér , Hubay Miklós , Hules Béla , Huszti Péter , Illés Endre , Illyés Gyula , Iszlai Zoltán , Jánosy István , Jávor Ottó , Jékely Zoltán , Kabdebó Lóránt , Káldi János , Kálnoky László , Kardos András , Kardos József , Károly Sándor , Károlyi Amy , Kemenes-Géfin László , Képes Géza , Keresztury Dezső , Kertész Ákos , Keszthelyi Rezső , Kibédi Varga Áron , Király Erzsébet , Kiss Tamás , Kocsis Rózsa , Kolozsvári Grandpierre Emil , Kolozsvári Papp László , Kovács Péter , Kőbányai János , Kőháti Zsolt , Kristó Nagy István , Kroó András , Krúdy Gyula , Kulcsár Szabó Ernő , Kulin Ferenc , L. Nagy Zsuzsa , Laczkó András , Laczkó Pál , Lengyel Balázs , Lengyel Péter , Létay Lajos , Major Zala Lajos , Mándy Iván , Márkus Béla , Maróti Lajos , Marsall László , Melczer Tibor , Mezei András , Mezei József , Mikó Krisztina , Moldován Domokos , Munkácsi Miklós , Nagy Károly , Nemes Nagy Ágnes , Németh Lajos , Németh S. Katalin , Nyerges András , Nyilasy Balázs , Olasz Sándor , Orbán Ottó , Örkény István , Pákolitz István , Pálfy Katalin , Palotai Boris , Palotai Erzsi , Pándi Pál , Parancs János , Pardi Anna , Parti Nagy Lajos , Páskándi Géza , Péntek Imre , Péter László , Pintér Lajos , Pirnát Antal , Polner Zoltán , Pomogáts Béla , Pritz Pál , Puszta Sándor , Pünkösdi Árpád , Rába György , Raffai Sarolta , Rózsa Endre , Salamon Lajos , Sárándi József , Schweitzer Pál , Seres József , Sík Csaba , Simon Zoltán , Somlyó György , Stoll Béla , Sükösd Mihály , Szabó Magda , Szabolcsi Miklós , Szádeczky-Kardoss Irma , Szalai Csaba , Száraz György , Szász Imre , Szeberényi Lehel , Széles Klára , Szeli István , Szemes Zsuzsa , Szentmihályi Szabó Péter , Szepesi Attila , Szigethy Gábor , Sziládi János , Szilágyi Imre , Szilágyi János , Szkárosi Endre , Szomory György , Szopori Nagy Lajos , Szöllősi Zoltán , Szőnyi György Endre , Takács Imre , Takács Zsuzsa , Takáts Gyula , Tandori Dezső , Tardi Gábor , Tárnok Zoltán , Tatay Sándor , Thinsz Géza , Tolnai Gábor , Tornai József , Tóth Endre , Tóth Éva , Tóth Judit , Török Endre , Török Sophie , Tűz Tamás , Ungvári Tamás , Utassy József , Ürögdi György , Vajda Miklós , Vargha Kálmán , Vas István , Vas Zoltán , Vasy Géza , Veress Miklós , Vészi Endre , Vihar Béla , Viljo Tervonen , Vitéz György , Vörös Imre , Weöres Sándor , Zappe László Zirkuli Péter
Kiadó: Lapkiadó Vállalat
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 170 mm x 240 mm
Abody Béla művei
Ács Margit művei
Ádám János művei
Albert Zsuzsa művei
Anna Mária művei
Bakucz József művei
Balázs László művei
Balázsovics Mihály művei
Bárdos Pál művei
Barta János művei
Bata Imre művei
Belohorszky Pál művei
Beney Zsuzsa művei
Benkő Attila művei
Berkes Erzsébet művei
Bertók László művei
Bihari Sándor művei
Bisztray Ádám művei
A szerzőről
Bodor Ádám művei
1936. február 22-én született Kolozsváron, ott végzett teológiát, de nem vállalt lelkészi szolgálatot. 1960-tól levéltárosként, majd 1964-től egy másoló-fordító irodában dolgozott. 1965-ben publikálta első novelláját a kolozsvári Utunk című folyóiratban. 1968-tól szabadfoglalkozású író.

1982-ben települt át Magyarországra, ahol 1984-től a Magvető Könyvkiadó felelős szerkesztője. Már érett íróként jelent meg első, rövid prózákat tartalmazó kötete, A tanú (1969). Kisepikai műveivel egészen egyedülállót alkotott a magyar irodalomban. Ezt vallotta egy helyütt: „Semmi nincs előre készen, számomra is majdnem minden az írás folyamatában bontakozik ki. Kiindulópontnak olykor elég egy helyszín, egy érzés, egy illat, egy hely, ahol történni kezd valami. Vagy egyszerűen csak egy hangulat. Valami, amit nem lehet előre kicédulázni, rögzíteni. Ez a megfoghatatlan valami, titkos fuvallat a novella lelke. Ha ez nem lebeg valahol ott a közelünkben, jobb a dolgot nem erőltetni…”

Művei megjelentek román, angol, német, francia, norvég, dán, olasz, bolgár, szerb, horvát, szlovák nyelven is. 2007. október 4-én mutatták be Az érsek látogatása című regényéből készült filmet (Dolina) Kamondi Zoltán rendezésében.

Díjai
Első kötetesek Díja (1969), a Román Írószövetség Prózai Díja (1970, 1975), Kritikusok Díja (1975), József Attila-díj (1986), Déry Tibor-jutalom (1989, 1992), Artisjus Irodalmi Díj (1990), Krúdy Gyula-díj (1992), A Magyar Napló Díja (1991), Kortárs-nívódíj (1991), a Soros Alapítvány életműdíja (1993), a Művészeti Alap Literatúra Díja (1996), Márai Sándor-díj (1996), a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja (1998), Magyar Irodalmi Díj (2002), Irodalmi Alkotói Díj (2002), Kossuth-díj (2003), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2011)
Boldizsár Iván művei
Bolgár György művei
Botka Ferenc művei
Börcsök Mária művei
Buvári Márta művei
Cs. Nagy István művei
Csák Gyula művei
Csányi László művei
Csorba Győző művei
Csuday Csaba művei
Csuka Zoltán művei
A szerzőről
Csukás István művei
Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. - Budapest, 2020. február 24) Kossuth-díjas magyar költő, író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után – egy zenetanár biztatására, bár édesapja ellenzése ellenére, de édesanyja közbenjárására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült. Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen – hiszen noha felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis - a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsész tanulmányait sem fejezte be.Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei. Ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt és egyike azoknak – többek között Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly mellett –, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték. Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, egy rövid ideig a Munkaügyi minisztérium belső lapjánál, majd később a Néphadsereg című lapnál volt két évig újságíró. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és „cserét” ajánlott. Így lett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – „lefokozva” – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. Az 1960-as évek közepén Kormos István „csábítására” – akinek később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban – állt rá, hogy gyerekeknek írjon, melyhez szinte egy előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta szabadfoglalkozású író.

Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.

2013. szeptember végén avatták a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő valós személy, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárus bronzszobrát. 2014-ben Szökevény csillagok címmel egy gyerekoperán dolgozik Nagy Imre Erik szegedi zeneszerzővel, illetve már harmadszorra szerepel az októberben nyilvánosságra hozott, Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt alkotók nemzetközi listáján.

2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-különdíjat kapott a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért.
Czére Béla művei
Dedinszky Erika művei
Doboss Gyula művei
Domokos Mátyás művei
Döbrentei Kornél művei
Dudás Kálmán művei
E. Nagy Sándor művei
Eörsi István művei
F. Majlát Auguszta művei
Fekete Gyula művei
Fenákel Judit művei
Fenyő István művei
Fenyvesi Félix Lajos művei
Ficsor Mihály művei
Fodor András művei
Fülöp László művei
Galgóczi Erzsébet művei
Gáll István művei
Garai Gábor művei
Gergely Ágnes művei
Göncz Árpád művei
Grandpierre K. Endre művei
Grezsa Ferenc művei
Gutai Magda művei
Gyertyán Ervin művei
Gyurkovics Tibor művei
Hajnal Gábor művei
Héra Zoltán művei
Horgas Béla művei
Horváth Elemér művei
Hubay Miklós művei
Hules Béla művei
Illés Endre művei
Illyés Gyula művei
Iszlai Zoltán művei
Jánosy István művei
Jávor Ottó művei
Jékely Zoltán művei
Kabdebó Lóránt művei
Káldi János művei
Kálnoky László művei
Kardos József művei
Károly Sándor művei
Károlyi Amy művei
Kemenes-Géfin László művei
Képes Géza művei
Keresztury Dezső művei
Kertész Ákos művei
Keszthelyi Rezső művei
Kibédi Varga Áron művei
Király Erzsébet művei
Kocsis Rózsa művei
Kolozsvári Grandpierre Emil művei
Kolozsvári Papp László művei
A szerzőről
Kovács Péter művei
1939. február 9-én született Budapesten. 1957 és 1962 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának művészettörténet szakos hallgatója. Miután lediplomázott, 1962-től a Székesfehérvári Szent István Király Múzeum tudományos munkatársa, majd 1986-tól 1992-ig igazgatója.

1967-től jelentős kiállítások sorozatát szervezi. 1977 és 1980 között a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének alelnöke, 1992-ig az MTA Művészettörténeti Bizottságának tagja. Kutatási területe a 18. és a 20. századi szobrászat. Számos tudományos munka után 2006-ban publikálta önéltrajzi írását, Törmelék címmel.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Törmelék (2006)

Díjai
Munkácsy-díj (1983), Martyn-díj (1991), Széchenyi-díj (1998)
Kőbányai János művei
Kőháti Zsolt művei
Kristó Nagy István művei
Kroó András művei
A szerzőről
Krúdy Gyula művei
Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.

A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.

1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.

1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.

1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.

1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.

Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
Kulcsár Szabó Ernő művei
L. Nagy Zsuzsa művei
Laczkó András művei
Laczkó Pál művei
Lengyel Balázs művei
Létay Lajos művei
Major Zala Lajos művei
Maróti Lajos művei
Marsall László művei
Melczer Tibor művei
Mezei András művei
Mezei József művei
Mikó Krisztina művei
Moldován Domokos művei
Munkácsi Miklós művei
A szerzőről
Nemes Nagy Ágnes művei
Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.

Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.

Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.

Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.

A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.

Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.

Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.

1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.

Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
Németh Lajos művei
Németh S. Katalin művei
Nyilasy Balázs művei
Olasz Sándor művei
Orbán Ottó művei
Örkény István művei
Pákolitz István művei
Pálfy Katalin művei
Palotai Boris művei
Palotai Erzsi művei
Pándi Pál művei
Parancs János művei
A szerzőről
Parti Nagy Lajos művei
1953-ban született Szekszárdon. Napjaink egyik legzseniálisabb nyelvművésze. Versben, prózában, drámában egyaránt képes jelentőset alkotni.

Képes bárki bőrébe bújni, például Sárbogárdi Jolán néven publikálta A test angyala című művét, amelyben a szerelmesregény-füzeteket parodizálta. Az Ibusár, az Esti kréta vagy A hullámzó Balaton a kortárs irodalom remekei. Regényét, a Hősöm terét 2000-ben; gyűjteményes, 12 évet átfogó, Grafitnesz című verseskötetét 2003-ban, az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Magvető. A Graftinesz minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egymásba ezeken a lapokon. Parti nagy több mint tíz évig rajzolgatta őket.

Parti Nagy Lajos két novelláján (A fagyott kutya lába, A hullámzó Balaton) alapul Pálfi György második nagyjátékfilmje – Taxidermia –, amelyet 2006-ban mutattak be, és többek között a Filmszemle fődíját is elnyerte.

Banga Ferenccel közösen jegyzi 2007-es könyvét, A vak murmutért, amelyben Parti Nagy arra keresi a választ, miként írható le a Föld az elemek szintjén, azaz a föld, a víz, a tűz és a levegő hogyan hatja át a mindenséget. A szerzőpáros 2008-ban újabb kötettel jelentkezett (A pecsenyehattyúk és más mesék), amelybe tizenhárom történetet választottak különféle országok meséiből.

Fotó: Szilágyi Lenke

Díjai:
Bölöni-díj (1982), Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1991), József Attila-díj (1992), Puskás Károly-díj (1992), Szép Ernő-jutalom (1993, 2007), Színikritikusok díja – Ibusár (1993), Artisjus-díj (1994), Soros Alapítvány Alkotói Díja (1995), Színikritikusok díja – Mauzóleum (1996), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1996), Mikes Kelemen-díj (1996), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj (1996), Alföld-díj (1997), Magyar Irodalmi Díj (2003), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), az Osztrák Szövetségi Kancellári Hivatal Fordítói díja (2005), Kossuth-díj (2007), Prima-díj (2007) , Szabad Sajtó-díj (2014)
Páskándi Géza művei
Péntek Imre művei
Péter László művei
Pintér Lajos művei
Pirnát Antal művei
Polner Zoltán művei
Puszta Sándor művei
Pünkösdi Árpád művei
Rába György művei
Raffai Sarolta művei
Rózsa Endre művei
Salamon Lajos művei
Sárándi József művei
Schweitzer Pál művei
Seres József művei
Sík Csaba művei
Simon Zoltán művei
Somlyó György művei
Stoll Béla művei
Sükösd Mihály művei
Szabó Magda művei
Szabolcsi Miklós művei
Szádeczky-Kardoss Irma művei
Szalai Csaba művei
Száraz György művei
Szász Imre művei
Szeberényi Lehel művei
Széles Klára művei
Szeli István művei
Szemes Zsuzsa művei
Szentmihályi Szabó Péter művei
Szepesi Attila művei
Sziládi János művei
Szilágyi Imre művei
Szilágyi János művei
Szkárosi Endre művei
Szomory György művei
Szopori Nagy Lajos művei
Szöllősi Zoltán művei
Szőnyi György Endre művei
Takács Imre művei
Takács Zsuzsa művei
Tandori Dezső művei
Tardi Gábor művei
Tárnok Zoltán művei
Tatay Sándor művei
Thinsz Géza művei
Tolnai Gábor művei
Tornai József művei
Tóth Éva művei
Tóth Judit művei
Török Endre művei
Török Sophie művei
Tűz Tamás művei
Utassy József művei
Ürögdi György művei
A szerzőről
Vajda Miklós művei
1931-ben született Budapesten. Angol–magyar szakot végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd négy évig a Szépirodalmi Könyvkiadó lektora volt.

Csernus Tibor híres Három lektor című festményén ő ül Domokos Mátyás jobbján – a másik oldalon Réz Pál. 1958-ban egy politikai tisztogatás során elbocsátották, hat évig nem tudott elhelyezkedni. Műfordításból, kritikákból és irodalmi aprómunkákból élt. 1964-ben a The New Hungarian Quarterly című, angol nyelvű folyóirat irodalmi szerkesztője lett, majd a rendszerváltozástól visszavonulásáig, 2005-ig a lap főszerkesztője volt.

Számos regényt, novelláskötetet fordított angolból és németből, antológiákat szerkesztett magyarul az angol és amerikai, angolul a magyar irodalomból. Osztrák–magyar kultúrtörténetet és műfordítást oktatott egy amerikai egyetemen. Nyolcvannál több színművet fordított, ezeknek több mint felét országszerte játszották, nem egy ma is műsoron van.

Díjai
Déry-díj (1999), a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje (2006), Szépíró Díj (2010)
Vargha Kálmán művei
Vas István művei
Vas Zoltán művei
Veress Miklós művei
Vészi Endre művei
Vihar Béla művei
Viljo Tervonen művei
Vitéz György művei
Vörös Imre művei
Weöres Sándor művei
Zappe László művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet