kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen


Kortárs 1980. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Abody Béla, Ács Pál, Agárdi Péter, Ágh István, Angyalosi Gergely, Apáti Miklós, Balassa Iván, Balassa Péter, Bálint Tibor, Balla Zsófia, Balogh Ernő, Baranyi Ferenc, Bárdos László, Bata Imre, Belohorszky Pál, Beney Zsuzsa, Benjámin László, Berczeli A. Károly, Bertók László, Biernaczky Szilárd, Bisztray Ádám, Bodosi György, Bólya Péter, Bor Ambrus, Borbély Sándor, Botár Attila, Botka Ferenc, Brasnyó István, Csák Gyula, Csányi László, Cselényi László, Csengery Kristóf, Cseres Tibor, Csernus Mariann, Csiki László, Csikós Tóth Judit, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Csukás István, Czeizel Endre, Czére Béla, Dankó Imre, Dobozy Imre, Domokos Mátyás, Döbrentei Kornél, Dudás Kálmán, Eörsi István, Farkas László, Fekete Gyula, Fenyvesi Félix Lajos, Fodor Ákos, Fodor András, Földesi József, Fülöp László, Galambosi László, Galgóczi Erzsébet, Gáll Ernő, Galsai Pongrác, Garai Gábor, Gergely Ágnes, Görgey Gábor, Grezsa Ferenc, Gyurkó László, Gyurkovics Tibor, Hajnal Gábor, Hegedüs Géza, Héra Zoltán, Hermann István, Hervay Gizella, Horgas Béla, Horváth Gellért, Hölvényi György, Hubay Miklós, ifj. Kodolányi János, Illés Lajos, Illyés Gyula, Iszlai Zoltán, Jagusztin László, Jánosy István, Jávor Ottó, Jékely Zoltán, Jóború Magda, Jókai Anna, Juhász Ferenc, Kabdebó Lóránt, Kálnoky László, Kardos András, Kardos József, Károlyi Amy, Kenyeres Zoltán, Kerékgyártó Ferenc, Keresztury Dezső, Keserü Katalin, Király Erzsébet, Király István, Kiss Anna, Kiss Károly, Kiss Tamás, Kolozsvári Grandpierre Emil, Kolozsvári Papp László, Koppány Márton, Kormos István, Kovács Sándor Iván, Kőháti Zsolt, Kulcsár Péter, Kulcsár Szabó Ernő, Laczkó András, Laczkó Pál, Lakatos István, Lapis Károly, László-Bencsik Sándor, Lászlóffy Aladár, Lengyel Balázs, Lengyel Menyhért, Lengyel Péter, Levendel László, Major Máté, Major Ottó, Makai Tóth Mária, Mándy Iván, Marthy Barna, Melczer Tibor, Mészöly Dezső, Mészöly Miklós, Mezei András, Mezei József, Moldova György, Moldován Domokos, Molnár Edit, Molnár Géza, Móricz Virág, Nagy Gáspár, Nagy László, Nagy Péter, Nemes Nagy Ágnes, Németh S. Katalin, Nyerges András, Orbán Ottó, Ortutay Gyula, Ottlik Géza, Ördögh Szilveszter, Örkény István, Pákolitz István, Paládi-Kovács Attila, Palotai Boris, Palotai Erzsi, Páskándi Géza, Péter László, Pető Gábor Pál, Petróczi Éva, Pilinszky János, Pintér Judit, Pomogáts Béla, Puszta Sándor, Rab Zsuzsa, Rába György, Rákos Sándor, Reményi József Tamás, Rónay László, Sándor Iván, Sík Csaba, Simon Zoltán, Simor András, Somi Éva, Somlyó György, Somogyi Tóth Sándor, Sőtér István, Sükösd Mihály, Szabó Ferenc, Szabó Magda, Szántó Piroska, Székely Magda, Széles Klára, Szemes Zsuzsa, Szepesi Attila, Szepesy Gyula, Szigethy Gábor, Szikra János, Szilágyi Ferenc, Szilassy Zoltán, Szőke György, Szöllősi Zoltán, Takács Gyula, Takács Imre, Takács Zsuzsa, Takáts Gyula, Tandori Dezső, Tardi Gábor, Tarján Tamás, Tatay Sándor, Temesi Ferenc, Tolnai Gábor, Tolnai Ottó, Tornai József, Tóth Béla, Tóth Éva, Tóth Judit, Török Endre, Tőzsér Árpád, Turcsány Péter, Tüskés Tibor, Vajda Miklós, Vámos Miklós, Vargha Kálmán, Vas István, Végh Antal, Vekerdi László, Velinszky Vilmos, Veress Miklós, Vészi Endre, Virgilio Pinera, Weöres Sándor, Zelk Zoltán

 
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4300 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről

Termékadatok

Cím: Kortárs 1980. (nem teljes évfolyam) [antikvár]
Szerző: Abody Béla , Ács Pál , Agárdi Péter , Ágh István , Angyalosi Gergely , Apáti Miklós , Balassa Iván , Balassa Péter , Bálint Tibor , Balla Zsófia , Balogh Ernő , Baranyi Ferenc , Bárdos László , Bata Imre , Belohorszky Pál , Beney Zsuzsa , Benjámin László , Berczeli A. Károly , Bertók László , Biernaczky Szilárd , Bisztray Ádám , Bodosi György , Bólya Péter , Bor Ambrus , Borbély Sándor , Botár Attila , Botka Ferenc , Brasnyó István , Csák Gyula , Csányi László , Cselényi László , Csengery Kristóf , Cseres Tibor , Csernus Mariann , Csiki László , Csikós Tóth Judit , Csoóri Sándor , Csorba Győző , Csukás István , Czeizel Endre , Czére Béla , Dankó Imre , Dobozy Imre , Domokos Mátyás , Döbrentei Kornél , Dudás Kálmán , Eörsi István , Farkas László , Fekete Gyula , Fenyvesi Félix Lajos , Fodor Ákos , Fodor András , Földesi József , Fülöp László , Galambosi László , Galgóczi Erzsébet , Gáll Ernő , Galsai Pongrác , Garai Gábor , Gergely Ágnes , Görgey Gábor , Grezsa Ferenc , Gyurkó László , Gyurkovics Tibor , Hajnal Gábor , Hegedüs Géza , Héra Zoltán , Hermann István , Hervay Gizella , Horgas Béla , Horváth Gellért , Hölvényi György , Hubay Miklós , ifj. Kodolányi János , Illés Lajos , Illyés Gyula , Iszlai Zoltán , Jagusztin László , Jánosy István , Jávor Ottó , Jékely Zoltán , Jóború Magda , Jókai Anna , Juhász Ferenc , Kabdebó Lóránt , Kálnoky László , Kardos András , Kardos József , Károlyi Amy , Kenyeres Zoltán , Kerékgyártó Ferenc , Keresztury Dezső , Keserü Katalin , Király Erzsébet , Király István , Kiss Anna , Kiss Károly , Kiss Tamás , Kolozsvári Grandpierre Emil , Kolozsvári Papp László , Koppány Márton , Kormos István , Kovács Sándor Iván , Kőháti Zsolt , Kulcsár Péter , Kulcsár Szabó Ernő , Laczkó András , Laczkó Pál , Lakatos István , Lapis Károly , László-Bencsik Sándor , Lászlóffy Aladár , Lengyel Balázs , Lengyel Menyhért , Lengyel Péter , Levendel László , Major Máté , Major Ottó , Makai Tóth Mária , Mándy Iván , Marthy Barna , Melczer Tibor , Mészöly Dezső , Mészöly Miklós , Mezei András , Mezei József , Moldova György , Moldován Domokos , Molnár Edit , Molnár Géza , Móricz Virág , Nagy Gáspár , Nagy László , Nagy Péter , Nemes Nagy Ágnes , Németh S. Katalin , Nyerges András , Orbán Ottó , Ortutay Gyula , Ottlik Géza , Ördögh Szilveszter , Örkény István , Pákolitz István , Paládi-Kovács Attila , Palotai Boris , Palotai Erzsi , Páskándi Géza , Péter László , Pető Gábor Pál , Petróczi Éva , Pilinszky János , Pintér Judit , Pomogáts Béla , Puszta Sándor , Rab Zsuzsa , Rába György , Rákos Sándor , Reményi József Tamás , Rónay László , Sándor Iván , Sík Csaba , Simon Zoltán , Simor András , Somi Éva , Somlyó György , Somogyi Tóth Sándor , Sőtér István , Sükösd Mihály , Szabó Ferenc , Szabó Magda , Szántó Piroska , Székely Magda , Széles Klára , Szemes Zsuzsa , Szepesi Attila , Szepesy Gyula , Szigethy Gábor , Szikra János , Szilágyi Ferenc , Szilassy Zoltán , Szőke György , Szöllősi Zoltán , Takács Gyula , Takács Imre , Takács Zsuzsa , Takáts Gyula , Tandori Dezső , Tardi Gábor , Tarján Tamás , Tatay Sándor , Temesi Ferenc , Tolnai Gábor , Tolnai Ottó , Tornai József , Tóth Béla , Tóth Éva , Tóth Judit , Török Endre , Tőzsér Árpád , Turcsány Péter , Tüskés Tibor , Vajda Miklós , Vámos Miklós , Vargha Kálmán , Vas István , Végh Antal , Vekerdi László , Velinszky Vilmos , Veress Miklós , Vészi Endre , Virgilio Pinera , Weöres Sándor Zelk Zoltán
Kiadó: Lapkiadó Vállalat
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 170 mm x 240 mm
Abody Béla művei
Apáti Miklós művei
Balassa Iván művei
Balassa Péter művei
Bálint Tibor művei
Balla Zsófia művei
Balogh Ernő művei
Bata Imre művei
Belohorszky Pál művei
Beney Zsuzsa művei
Benjámin László művei
Berczeli A. Károly művei
Bertók László művei
Bisztray Ádám művei
Bodosi György művei
Bor Ambrus művei
Borbély Sándor művei
Botár Attila művei
Botka Ferenc művei
Brasnyó István művei
Csák Gyula művei
Csányi László művei
Cselényi László művei
A szerzőről
Cseres Tibor művei
Eredeti nevén Portik Cseres Tibor.
Magyar író, 1987 és 1989 között a Magyar Írók Szövetsége elnöke. 1915-ben született.
Csernus Mariann művei
A szerzőről
Csiki László művei
1944-ben született, Sepsiszentgyörgyön. 1967-ben végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar–román szakán.

1968 és 1971 közt a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című hetilapnál volt riporter. 1971 és 1980 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott Bukarestben, majd Kolozsvárott. 1980-tól két esztendőn rovastvezetője volt az Utunk című irodalmi hetilapnak. 1984 óta élt Magyarországon, ekkor a Magvetőnél lett szerkesztő, és ezt a pozíciót töltötte be egészen 1989-ig. Ezt követően egy éven át a Magyar Napló versszerkesztője volt. 1991 óta alkotott szabadfoglalkozású íróként, valamint a Budapest Filmstúdiónál dramaturgoskodott. Több színművét, rádiójátékát mutatták be, rendszeresen közölt műkritikákat is. 2008. október 2-án hunyt el, Ajakír című, utolsó regénye megjelenésének hetén.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kirakat (1981), Kísértethajók - válogatott és új versek (1986), Álkulcsok - színjátékok (1986), Titkos fegyverek (1988), Elhallgatások (1989), Titkos fegyverek - A céda nyúl - Adam Adam (három regény, 1990), Remény (2002), Ajakír (2008)

Díjai
A Román Írószövetség Prózadíja (1977), SZOT-díj (1985), Füst Milán-jutalom (1987), A Jövő Irodalmáért Díj (1988), József Attila-díj (1990), A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának díja (1992), Az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993), Kortárs-díj (1993), A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatának nívódíja (1994), Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994), Déry Tibor-jutalom (1997), Bezerédj-díj (1999), Tiszatáj-díj (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2006)
Csikós Tóth Judit művei
Csorba Győző művei
A szerzőről
Csukás István művei
Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. - Budapest, 2020. február 24) Kossuth-díjas magyar költő, író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után – egy zenetanár biztatására, bár édesapja ellenzése ellenére, de édesanyja közbenjárására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült. Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen – hiszen noha felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis - a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsész tanulmányait sem fejezte be.Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei. Ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt és egyike azoknak – többek között Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly mellett –, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték. Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, egy rövid ideig a Munkaügyi minisztérium belső lapjánál, majd később a Néphadsereg című lapnál volt két évig újságíró. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és „cserét” ajánlott. Így lett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – „lefokozva” – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. Az 1960-as évek közepén Kormos István „csábítására” – akinek később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban – állt rá, hogy gyerekeknek írjon, melyhez szinte egy előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta szabadfoglalkozású író.

Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.

2013. szeptember végén avatták a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő valós személy, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárus bronzszobrát. 2014-ben Szökevény csillagok címmel egy gyerekoperán dolgozik Nagy Imre Erik szegedi zeneszerzővel, illetve már harmadszorra szerepel az októberben nyilvánosságra hozott, Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt alkotók nemzetközi listáján.

2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-különdíjat kapott a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért.
Czeizel Endre művei
Czére Béla művei
Dankó Imre művei
Dobozy Imre művei
Domokos Mátyás művei
Döbrentei Kornél művei
Dudás Kálmán művei
Eörsi István művei
Farkas László művei
Fekete Gyula művei
Fenyvesi Félix Lajos művei
A szerzőről
Fodor Ákos művei
Fodor Ákos (Budapest, 1945. május 17. – Budapest, 2015. február 21.) magyar költő és műfordító, a magyar haiku mestere.

1963-1968 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt. A főiskola elvégzése után a Zeneműkiadónál kezdte el szerkesztői pályafutását. 1978-ban jelent meg első verseskötete, Kettőspont címmel.
2003-ban Artisjus Életműdíjjal, 2006-ban Nádasdy Kálmán-díjjal, 2007-ben az Artisjus Irodalmi Alapítvány Irodalmi Díjával, 2010-ben Bank Austria Literaris osztrák irodalmi díjjal ismerték el tevékenységét.

Több mint húsz kötet szerezője, de írt rádiójátékot is, több tucat zenés színpadi mű magyar szövege fűződik a nevéhez.
Fodor András művei
Földesi József művei
Fülöp László művei
Galambosi László művei
Galgóczi Erzsébet művei
Gáll Ernő művei
Galsai Pongrác művei
Garai Gábor művei
Gergely Ágnes művei
Grezsa Ferenc művei
Gyurkovics Tibor művei
Hajnal Gábor művei
Héra Zoltán művei
Hermann István művei
Horgas Béla művei
Horváth Gellért művei
Hölvényi György művei
Hubay Miklós művei
ifj. Kodolányi János művei
Illés Lajos művei
Illyés Gyula művei
Iszlai Zoltán művei
Jagusztin László művei
Jánosy István művei
Jávor Ottó művei
Jékely Zoltán művei
Jóború Magda művei
A szerzőről
Jókai Anna művei
Jókai Anna (Budapest, Józsefváros, 1932. november 24. – Budapest, 2017. június 5.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író- és költőnő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 2015-ben a Forbes őt választotta a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában.

Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten. Már kisgyermekkorában érdekelte az írás, de tizenhat éves korában felhagyott vele és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból és vált íróvá. 1951-53 között könyvelő, 1953-1957 között népművelő, művelődési előadó volt. 1956-ban felvételizett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, levelező tagozatra és így munkáját tovább folytathatta 1961-ig, mint főkönyvelő. 1961-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett és tanított 1961-től 1970-ig a Budapest VIII. ker. Jázmin utcai általános iskolában. 1966-ban jelentkezett legelső novellapublikációjával, 1968-ban pedig a 4447 című regénnyel. Közben folyamatosan tanított, 1971-től 1974-ig a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 1968 és 1977 között öt regénye és négy elbeszéléskötete jelent meg, többek között 1969-ben a Kötél nélkül című novelláskötete. Művei ettől fogva az olvasók érdeklődésének középpontjába kerültek és egyre többen olvasták írásait. 1974-től csak írói hivatásának él, szabadfoglalkozású író. 1986-1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990-1992-ig elnöke volt.

Akárcsak Németh László, íróként is „megmaradt tanárnak”: műveiben gyakran jelennek meg pedagógusok (Tartozik és követel, A forma, Magyaróra, Szép kerek egész, Selyem Izabella), a tanári hivatás, a tanítás lehetőségének és értelmének problémái. Műveiben megjelennek az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban, a spiritualitás, és a keresztény értékek.
Juhász Ferenc művei
Kabdebó Lóránt művei
Kálnoky László művei
Kardos József művei
Károlyi Amy művei
Kerékgyártó Ferenc művei
Keresztury Dezső művei
Keserü Katalin művei
Király Erzsébet művei
Kiss Anna művei
Kiss Károly művei
Kolozsvári Grandpierre Emil művei
Kolozsvári Papp László művei
Koppány Márton művei
A szerzőről
Kormos István művei
Kormos István (Mosonszentmiklós, 1923. október 28. – Budapest, 1977. október 6.) magyar költő, író, műfordító, dramaturg, kiadói szerkesztő.

Kormos István az elemi népiskolát Győrben kezdte el, 1948–1949-ben a Vörösmarty Gimnáziumban a Dolgozók Gimnáziumában elvégezte az V. és a VI. osztályt, a hetedikből kimaradt. 1939-től dolgozott mint biciklista-kifutó. 1940-1946 között tisztviselő egy gyarmatáru-kereskedésben.

Első feleségét Pallos Klárát (1929–1984) a Dolgozók Gimnáziumában ismerte meg, 1948-ban házasságot kötöttek. 1950-ben megszületett Anna lányuk. A férj „bohém” életmódja miatt 1952-ben elváltak. A második feleség Rab Zsuzsa költő és műfordító (1926–1998). Kötetnyi orosz népköltészeti alkotást fordítottak együtt. Ez a házasság 1956-tól 1964-ig tartott. Nagyrészt a feleség fegyelmezetten munkás életformája elől menekült Kormos 1963 májusában Párizsba. Kamaszkora óta a francia költészetnek is híve volt, s idehaza megismerkedett a kint élő Nagy Cécile műfordítóval – utána ment ki. 1964 januárjában tért haza. Elvált Rab Zsuzsától, majd 1964 augusztusa és 1965 novembere között ismét Párizsban élt, miközben Cécile Amerikában tanított.

Párizs felszabadító hatással volt a költőre, s kiteljesedett ifjúkora óta formálódó műfordítói életműve is (Tu Fu, Chaucer, Burns, Puskin, Max Jacob, Frénaud stb.). Azonban, mint első válása után, ezidőben is zaklatott az életformája: nincs rendes lakása, napirendje. 1970-ben kötött harmadik házassága hoz megnyugvást számára. Péter Márta (1940–1991) művészettörténésszel évekig a szülők lakásában élt, 1977 elején kaptak lakást Őrmezőn. Luca lányuk 1973-ban született.

1977. október 6-án este, lakásában halt meg, az infarktus percek alatt végzett vele. A Farkasréti temetőben nyugszik.

2000-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
Kovács Sándor Iván művei
Kőháti Zsolt művei
Kulcsár Péter művei
Kulcsár Szabó Ernő művei
Laczkó András művei
Laczkó Pál művei
Lakatos István művei
Lapis Károly művei
László-Bencsik Sándor művei
Lászlóffy Aladár művei
Lengyel Balázs művei
Lengyel Menyhért művei
Levendel László művei
Major Máté művei
Major Ottó művei
Makai Tóth Mária művei
Marthy Barna művei
Melczer Tibor művei
Mészöly Dezső művei
Mezei András művei
Mezei József művei
A szerzőről
Moldova György művei
Moldova György születési nevén Reif György (Budapest, 1934. március 12. –) Kossuth-díjas, Karinthy-gyűrűs, Prima Primissima díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A legolvasottabb kortárs magyar író. Legfőképpen a riport és a szatíra műfajában alkot.

Reif Sándor és Berkovics Mária zsidó szülők gyermeke. A „Moldova” nevet 1955-ben választotta magának, amikor első írása nyomtatásban megjelent. A nyilas uralom alatt 1944. november 29-én Vajna Gábor belügyminiszter rendelete a budapesti gettó felállításáról rendelkezett, ezért családjával együtt a budapesti gettóba deportálták, ott érte meg a háború végét. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakára járt négy évet, többek között Csurka Istvánnal egy évfolyamba. A főiskola után fizikai munkát (kazánszerelő) végzett, valamint tanulmányait is megszakította több hónapra a komlói szénbányában végzett munkával.

Filmírással hosszabb ideig foglalkozott, ennek eredménye volt többek között az 1959-ben megjelent „Szerelemcsütörtök”. Zenés bohózatát, a „Légy szíves Jeromos”-t 1962-ben vitték színre a Petőfi Színházban.

Novellái 1955 óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint 70 könyv szerzője, az „Idegen bajnok” 1963-ban jelent meg; irodalmi élete csúcsának a „Negyven prédikátor” (1973) és a „Ha jönne az angyal…” (1998) regényeit tartja. Saját véleménye szerint: „Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.”

1989 óta a Hócipőben is több alkalommal jelentkezett sorozataival.

1990-től három évig a Magyar Hírlap külső munkatársa volt, hetente jelentek meg írásai.

Írásaira jellemző a mindennapi élet központi problémáinak, kérdéseinek felvetése, cselekményesség, magányos, „mindennapi hősök” szerepeltetése. Fontos szerepe volt a világháború utáni magyar szociográfia megteremtésében (Magyarország felfedezése-sorozat), valós problémákkal foglalkozó riportkönyvei országosan ismertté tették nevét (Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje megcsapott…, A szent tehén).

2007-ben az URBIS kiadó megkezdte az „Életműsorozat” kiadását. 2009. március 12-én 75. születésnapja alkalmából az Uránia Nemzeti Filmszínházban dedikált.

Díjai
•SZOT-díj (1967)
•József Attila-díj (1973, 1978)
•Karinthy-gyűrű (1981)
•Kossuth-díj (1983)
•Nagy Lajos-díj (1993)
•Maecenas-díj (1994)
•MSZOSZ-díj (1995)
•Demény Pál-emlékérem (1995)
•Kollektív Pulitzer-díj (2000)
•Közbiztonsági Díj arany fokozat
•Aranysíp kitüntetés (mint tiszteletbeli vasutas)
•bolgár Hitar Petar nemzetközi szatíradíj
•Prima Primissima díj (2010)
Moldován Domokos művei
Molnár Géza művei
Móricz Virág művei
Nagy Gáspár művei
Nagy Péter művei
A szerzőről
Nemes Nagy Ágnes művei
Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.

Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.

Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.

Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.

A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.

Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.

Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.

1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.

Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
Németh S. Katalin művei
Orbán Ottó művei
Ottlik Géza művei
Örkény István művei
Pákolitz István művei
Palotai Boris művei
Palotai Erzsi művei
Páskándi Géza művei
Péter László művei
Pető Gábor Pál művei
Petróczi Éva művei
A szerzőről
Pilinszky János művei
Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.

Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.

Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).

Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Pintér Judit művei
Puszta Sándor művei
Rab Zsuzsa művei
Rába György művei
Rákos Sándor művei
Reményi József Tamás művei
Rónay László művei
Sándor Iván művei
Sík Csaba művei
Simon Zoltán művei
Simor András művei
Somi Éva művei
Somlyó György művei
Somogyi Tóth Sándor művei
Sőtér István művei
Sükösd Mihály művei
Szabó Ferenc művei
Szabó Magda művei
Szántó Piroska művei
Széles Klára művei
Szemes Zsuzsa művei
Szepesi Attila művei
Szepesy Gyula művei
Szilágyi Ferenc művei
Szilassy Zoltán művei
Szőke György művei
Szöllősi Zoltán művei
Takács Gyula művei
Takács Imre művei
Takács Zsuzsa művei
Tandori Dezső művei
Tardi Gábor művei
Tatay Sándor művei
Tolnai Gábor művei
Tolnai Ottó művei
Tornai József művei
Tóth Béla művei
Tóth Éva művei
Tóth Judit művei
Török Endre művei
Turcsány Péter művei
Tüskés Tibor művei
A szerzőről
Vajda Miklós művei
1931-ben született Budapesten. Angol–magyar szakot végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd négy évig a Szépirodalmi Könyvkiadó lektora volt.

Csernus Tibor híres Három lektor című festményén ő ül Domokos Mátyás jobbján – a másik oldalon Réz Pál. 1958-ban egy politikai tisztogatás során elbocsátották, hat évig nem tudott elhelyezkedni. Műfordításból, kritikákból és irodalmi aprómunkákból élt. 1964-ben a The New Hungarian Quarterly című, angol nyelvű folyóirat irodalmi szerkesztője lett, majd a rendszerváltozástól visszavonulásáig, 2005-ig a lap főszerkesztője volt.

Számos regényt, novelláskötetet fordított angolból és németből, antológiákat szerkesztett magyarul az angol és amerikai, angolul a magyar irodalomból. Osztrák–magyar kultúrtörténetet és műfordítást oktatott egy amerikai egyetemen. Nyolcvannál több színművet fordított, ezeknek több mint felét országszerte játszották, nem egy ma is műsoron van.

Díjai
Déry-díj (1999), a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje (2006), Szépíró Díj (2010)
A szerzőről
Vámos Miklós művei
Született Budapesten, 1950. január 29-én.
Egy lánya van, Anna (1977) és két ikerfia, Henrik és Péter (2003).

Az ELTE jogi karán tanult (1970–1975) s szerzett diplomát. Az Objektív Filmstúdió dramaturgja (1975–1992). Az Ab Ovo Kiadó egyik alapítója és vezetője (1992–1995). Az International Buda Stage művészeti vezetője (1997–2003). A Nation (USA) című hetilap tudósítója (1990–2005).

Műsorokat vezetett a Magyar Televízióban (Lehetetlen, Rögtön, 2 Ember). Fulbright-ösztöndíjasként és vendégprofesszorként két évet töltött az USA-ban, ahol tanított a Yale School of Drama, a City University of New York és más egyetemek film- és színművészeti karain.

A Magyar Írók Szövetsége, a Pen klub, a MÚOSZ és a Szépírók Társasága tagja.

Díjak: KISZ (1983), József Attila (1984), MSZOSZ (1996), Schell-Washington (1997), Fitz József (2001), Pro Cultura Urbis (2002), Colombus (2003), Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2005) Bárka-díj (2005), Budapest XIII. kerület díszpolgára (2010), Arany Medál-díj (2012), Prima Primissima díj (2016)

Elsősorban regényíró és novellista, de írt sikeres filmeket, színdarabokat és hangjátékokat is. Prózájában különösen a család és a történelem kapcsolata izgatja.

Vargha Kálmán művei
Vas István művei
Végh Antal művei
Vekerdi László művei
Veress Miklós művei
Vészi Endre művei
Virgilio Pinera művei
Weöres Sándor művei
Zelk Zoltán művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet