Bővebb ismertető
Heller Agnes
I
i
Bicikliző majom
KŐBÁNYAI JÁNOS INTERJÚREGÉNYE
Míl
Rudas egy nem létező filozófus volt, szektás kommunista, sztálinista, aki gyűlölte Lukácsot. Gyűlölete egyaránt fakadt belső kommunista meggyőződésből és kisebbrendűségből. Lukács a kommunista párton belül az úgynevezett Landler-frakcióhoz, ő pedig az úgynevezett Kun-frakcióhoz tartozott. Lukács utálta Kun Bélát, és a Kun-frakció gyűlöke a Landler-frakciót és Lukácsot is. A Kun-frakció szemében Lukácsék jobboldaliak voltak, Lukácsék szemében a Kun-frakció gyilkosokból és ultrabaloldaliakból állt. Mai szemmel olvasva az írásaikat nem lehet különbséget tenni közöttük: kommunista - kommunista. Az ellentéteiket azonban nem lehet puszta ideológiai szinten mériegelni, mert ugyanannak az ideológiának egy bizonyos szituációban lehet taktikai funkciója is. Kettő volt belőlük, s az egyiket jobboldalinak, a másikat baloldalinak nevezték. Kettő? Hiszen csak egy helyes irányvonal létezhet. A puszta tény, hogy kettő vok belőlük, már jelentett valamit. Az emberek közötti konfliktusokban az igazság, a helyes fogalmai is pluralizálódnak.
Utáltam, ahogy Gyuri bácsi beszék az ellenségeiről: amikor Kunt letartóztatták és megölték, Lukács és társai ünnepséget rendeztek, jól bevodkáztak. „Gyuri bácsi, hogyan tehettek ilyet? Hogyan lehetett egy ember halálát, pláne, hogy megölték, ünnepelni?" Lukács fölemelte az ujját: „Kutyának kutyahalál!" Visszahallottam ugyanezt Szolzsenyicintől: „Nem baj, ha a régi kommunistákat megölik, ezek is gyilkosok voltak, gyilkosok ölnek gyilkosokat." Mi ennek a morálja? Egyrészt az, hogy gyilkosok ölnek gyilkosokat, nem ugyanaz, mintha gyilkosok ártatlanokat ölnek - ugyanakkor ne öljenek meg senkit. Aki gyilkol, akkor is gyilkos, ha gyilkost öl.
Rudas grimitív, rossz filozófus is volt: fékékeny és irigy, A féltékenység és irigység emberi állandó. Ő a kisebbrendűségét úgy kompenzáka, hogy elhitette magával: ő maga az igazi marxizmus. Lukács csak egy revizionista jobboldali. Bármit ír, tesz, mond; mindig polgári marad, nem a munkásosztály híve, arisztokrata stb. Rákosinak kellett Lukács feje, mert a Rajk fejéhez szüksége támadt egy ideológus fejére is. A Rajk-pert elindították. Rudast bízták meg, hogy kezdje meg a hajtóvadászatot Lukács ellen. Lukács nem tudta, mire megy ki a játék. Ahogy később elmondta nekem, amikor ez a cikk megjelent, meg vok győződve arról, hogy őt Rajk mellé teszik a börtönbe, és ki fogják végezni. így olvasta a jeleket. Ha ő előre tudta volna, hogy a moszkovitákat nem fogják sem perbe fogni, sem kivégezni - egyetlen moszkovitával sem tették -, akkor dehogyis gyakorol ő önkritikát! Azt hitte, az életéért harcol, ezért megtette. Végül is a legjobban az fizetődik ki, ha az ember becsületes. A becstelen is veszíthet, a becsületes akkor is nyer, ha veszít. Lukács megszokta ezt a lavírozást, tehát lavírozott, és önkritikát gyako-rok.
Üres az intézet, cipeljük a könyveket. Lukácsot marginalizálták: nem létezik. Ellenség, Rajkkal asszociálják. Ugyanakkor önkritikát gyakorol, tehát belátja hibáit. Elismerte, hogy bár Rudasnak nem mindenben van igaza, de azért sok mindenben mégis. Például abban, hogy ő a szovjet irodalmat elhanyagolta. Az egyik vádpont ugyanis az volt ellene, hogy csak a polgári realizmusról írt, s nincs egy jó szava sem a szocialista realizmusról, tehát titokban szocialistael-
(' '