Kortársak Móricz Zsigmondról I. [antikvár]

Teológus, ki az angol írók szárnyain nevelkedik nagyra. Mert sajátos, beteges világnézete olyan egyéni ízt tud adni elbeszéléseinek, mely csak a magasra törő szellemek sajátsága. Sokat lesett el az angol íróktól, most még csak a külsőségekben. Majd megtanulja, hogy a tartalom, feldolgozás fontosabb. Sajátságos egyéniség. Azt hiszem önmagába zárkózott életet él. A nagy város legfélreesőbb zugában lakik és ott szövi álmait, melyet vagy közvetlen környezetéből, vagy kedvenc olvasmányaiból merít. Dickens Bóz és Thackeray! Milyen szép célpontok. Legalább neki. Majd ha sokat olvas és sokat lát, megtudja, hogy nem ők az egyedüli és a legjobbak. Az Ellenőrnek munkatársa. Itt jelennek meg elbeszélései, melyek lassan, de biztosan hódítanak. És ő fájdalmas skeptikus mosollyal de mély megelégedéssel veheti ezt tudomásul. Ha megkérdezné barkóczi Barkóczy Boldizsár uramat, készülő regényének alakját, hogy mint vélekedik felőle, e rövid, de határozott feleletet kapná: Smart! "Szamárság!" És ez nagy dicséret volna reá nézve, mert barkóczi Barkóczy Boldizsár a dicső és nemes metszésű orr "egyedüli és jogos tulajdonosa a legléhább teremtés, ki fonákul vesz fel és bírál mindent."