Kós Károly, a hűség embere [antikvár]

Bevezetés Kós Károly rendkívül sokrétű, a különféle művészeti ágakban szerteágazó - Erdélyben nem ritka - polihisztori szintű érdeklődést és hozzáértést tükröző munkásságát már sokféle szempont alapján próbálták feldolgozni, értékelni, megítélni és bemutatni. Különböző felfogású, irányultságú, többfajta „izmust" visszatükröző írások, tanulmányok jelentek meg, elemezve az életmű egy-egy szeletét. A Kós Károly-i életmüvet a maga teljességében feldolgozó, az összefüggésekre rámutató nagymonográfia még nem készült el. A legalaposabb, a filológiai részletekre is kitérő kismonográfia Varró János tollából Kós Károly, a szépíró címmel 1973-ban, az ünnepelt 90. születésnapján jelent meg. Az idők folyamán „túlhaladott" jelzővel ellátott elemző munka minősítése nem szakmai, sokkal inkább politikai okokban keresendő. Megírásának időszakában olyan szempontoknak és elvárásoknak kellett eleget tenni, amelyek nem engedték meg Kós Károly életének és munkásságának a maga valóságában történő, a tényekhez igazodó, a politikától független bemutatását. Kétséges lehet, választ adhatunk-e Kós Károly életével kapcsolatosan a felmerülő kérdésekre, tudunk-e eleget munkássága összesítéséhez. Az eddig megismert, az eddig megismerhető életműrészletek, a pályametszetek összerakása után közelebb juthatunk-e a teljesség bemutatása felé vezető úton? Úgy vélem, hogy a közelmúltban Magyarországon és Romániában lezajlott politikai változások jótékony hatással voltak a tudományos kutatás megélénkítésére és az elért eredmények közzétételének lehetőségeire. A legszorgalmasabb kutatások ellenére is maradtak még úgynevezett „fehér foltok". Ezek valószínűleg sohasem lesznek eltüntethetők, felszámolhatók. Ez a megállapítás nem jelenthet kudarcot, sikerte-