kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Kosztolányi Dezső - Lángelmék [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/153/2007153.jpg "Kosztolányi Dezső - Lángelmék [antikvár]")
Az uralkodók jellemét kedvelt udvaroncaik, a gazda természetét kedvenc állatai leplezik le: az íróknak kedvenc szavaik vannak, A hangok gyors őrlése közben Kosztolányi arca ilyen szavaknál mutatta az elégedett ráropogtatás vagy boldog ízlelés örömét: ég, tej, tűz, vér, tinta! Szerette a lángelme szót is. Korában ez még friss volt; a piaci zsenivel és géniusszal szemben a nyelv termő fáján szinte keresgélni kellett, mint egy jó gyümölcsöt. Az értő még megkülönböztette részeit: a lángot és a lobogó...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4360 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Az uralkodók jellemét kedvelt udvaroncaik, a gazda természetét kedvenc állatai leplezik le: az íróknak kedvenc szavaik vannak, A hangok gyors őrlése közben Kosztolányi arca ilyen szavaknál mutatta az elégedett ráropogtatás vagy boldog ízlelés örömét: ég, tej, tűz, vér, tinta! Szerette a lángelme szót is. Korában ez még friss volt; a piaci zsenivel és géniusszal szemben a nyelv termő fáján szinte keresgélni kellett, mint egy jó gyümölcsöt. Az értő még megkülönböztette részeit: a lángot és a lobogó eszmét. Vannak hűvös, tömör, kimért, sőt szürke géniuszok is. Kosztolányi a felgyúladót, a tündöklőt, a sziporkázva világítót kedvelte. Ilyen volt ő maga is. Saját szava áll e könyv élén. Én tettem oda, de az ő asztaláról. Ezeket szerette, a láng módjára könnyedén s a veszélyben is szinte játékosan szökdelőket, de vonzotta és nyugtalanította a többi is. Ezekben a titkot kereste, a benső izzás forrását, a menekvést a túlságosan gyors önemésztődés elől. Petőfit csodálta, de mesterének Aranyt vallotta: tanulni attól akart. Becsületesen és bátran mindenkitől tanulni akart; tanulmányainak ez az alaphangja. Shakespeare-re a legnagyobb dicséretül egy helytt ezt kiáltja: leverő. Vagyis már utolérhetetlen. Nem utánozni akart, hanem utolérni. Az ember ritkán követhet ilyen igényes vezetőt és magyarázót. Fáradhatatlan volt, s ráadásul - néha előnyére, néha hátrányára - türelmetlen. Az egész világot bejárta volna.
Termékadatok
Cím: Lángelmék [antikvár]
Szerző:
Kosztolányi Dezső
Kiadó: Nyugat
Kötés: Vászon
Méret: 140 mm x 190 mm
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............