Liselotte/Balassa Bálint szerelmei [antikvár]

Preludium Jövel hát nagyanyáink ifjú szerelme: Biedermeier .. . Kis elhagyott budai utcák, tárjátok ki a lelkeket, nyissátok ki álmos ablakszemeiteket, kíváncsian, kerekre, gyermekmódon. Ti, csöndes, ósdi, budai utcák! Amelyeken - ha tavaszi alkonyestéken vagy álmodó őszi délutánokon végigmegyünk - az emlékek raja suhan felénk. Mintha halk léptek topognának, sóhaj kél és negédes kacagás gyöngyös trillája, pajzán beszéd nesze. Minden utcasarkon megdobban a szívünk, mintha valakit várnánk, egy karcsú leány alakot, akiről annyit álmodtunk. Sarkantyúpengés is csilingel, vagy tán csak a szellő hozza felénk a távoli villamos berregését?