kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Benedek Elek - Magyar irodalmi olvasókönyv 5. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/956/4935956.jpg "Benedek Elek - Magyar irodalmi olvasókönyv 5. [antikvár]")
Magyar irodalmi olvasókönyv 5. [antikvár]
Benedek Elek, Dr. Horváth Gedeonné, Dr. Kulcsár Adorján, Vörös József
EGYSZER VOLT BUDÁN KUTYA VÁSÁR
(Hogyan születik a népi mondás, közmondás?)
Bizony ilyen csuda se esett semerre a kerek világon. Egyszer esett az a csuda a Földön, az is Magyarországon, mégpedig Mátyás király idejében, hogy kutyavásárt tartottak szép Budavárában, akárcsak lóvásárt vagy marhavásárt tartottak volna. Ez is csak Mátyás eszétől telhetett, aki nemcsak hogy a legbölcsebb uralkodója meg a legtudósabb hadvezére, hanem ezenfelül még a legelső tréfamestere is volt a maga...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2840 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
EGYSZER VOLT BUDÁN KUTYA VÁSÁR
(Hogyan születik a népi mondás, közmondás?)
Bizony ilyen csuda se esett semerre a kerek világon. Egyszer esett az a csuda a Földön, az is Magyarországon, mégpedig Mátyás király idejében, hogy kutyavásárt tartottak szép Budavárában, akárcsak lóvásárt vagy marhavásárt tartottak volna. Ez is csak Mátyás eszétől telhetett, aki nemcsak hogy a legbölcsebb uralkodója meg a legtudósabb hadvezére, hanem ezenfelül még a legelső tréfamestere is volt a maga idejének.
Felöltözött egyszer szabadságos katonának Mátyás király. Amint megy, mendegél, látja, hogy ott szántja a földet a határban nem messzire egymástól két parasztember. Az egyik paraszt ekéje előtt hat ökör járt, a másik csak két sovány gebét tudott az eke elébe fogni. Megáll Mátyás király, csak elnézi, hogy erőlködik a két girhes ló a kemény tarlón, meg hogy keserveskedik a szegény paraszt az eke szarvánál, hogy biztatja izóval meg ostorral a gyenge lovait, az a másik paraszt meg csak sétál komótosan az eke mellett, az ostort se kell forgatni neki, azt kiáltja: hajsz! azt kiáltja: csá! — közben fütyörész kedvére.
Gondolt egyet Mátyás, odament a hatökrös gazdához:
— Adjon isten jó napot kegyelmednek, gazduram.
— Adj isten, vitéz uram, magának is. Mi kéne, ha volna?
959.
Termékadatok
Cím: Magyar irodalmi olvasókönyv 5. [antikvár]
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kötés: Félvászon
Méret: 150 mm x 200 mm
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............