Magyar irodalom 7. osztály [antikvár]

'Bevezetés Könyvünkkel az irodalmi tájékozódást szeretnénk segíteni, benne az irodalomtudomány eredményeit kíséreljük meg közel hozni. Az irodalom tudománya két fő területre bontható: az irodalomelméletre és az irodalomtörténetre. Tankönyvünkben az első dominál, hiszen az irodalmi fogalmak tisztázásával, műelemzésekkel foglalkozunk a tananyagban. Ez a könyv tehát egyfajta irodalomelméleti alapvetés, s ez részben az első hat osztályban tanult irodalmi fogalmak ismétlése, felelevenítése, rendszerezése, részben pedig néhány olyan új ismeret, amely ezután lesz nélkülözhetetlen tanulmányainkban. Ám ezeket az ismereteket nem szeretnénk valamiféle száraz meghatározások, példák felsorolásával már előre meggyűlöltetni. „Kottázni", „skálázni" fogunk, de úgy, hogy közben megízlelhessük az irodalommal való foglalatoskodás örömeit is - az irodalmi élményt. Ezért az egyes fogalmakat, tudnivalókat irodalmi alkotások elemzésével, magyarázatával kötjük össze. Ezeket az alkotásokat műnemek szerint válogattuk, a 19- és 20. század magyar irodalmából, a jelenlegi általános iskola tananyagát is figyelembe véve. A műfaji ismeretek mellett természetesen egyéb fogalmak is szerepelnek a tananyagban, pl. stilisztikai vagy verstani tudnivalók. Néha talán túlméretezettnek tűnik az egyes fejezetekben szereplő olvasmányok, szemelvények száma. Úgy gondoltuk, hogy minden fejezetből egy vagy esetleg két alkotás feldolgozása, megbeszélése, elemzése lenne csak a kötelező, ezen a művön (műveken) tanulják meg a diákok az elméleti ismereteket. Az elemzésre választott szemelvényeket szeretnénk, ha a tanárok és diákjaik közösen jelölnék ki. (Ehhez viszont el kellene olvasni az egyes fejezetek minden irodalmi szövegét!) így a sok irodalmi szöveg csupán olvasottságukat növeli majd - ugyanakkor alkalmasak ezek a művek a gyakorlásra, az ismeretek elmélyítésére és a tanultak ellenőrzésére is. Az irodalom szó többféle jelentésű. Régen tágabb értelemben használták, gyakorlatilag minden írásban rögzített szöveg irodalom volt, tehát a tudományos vagy magánközlemények épp úgy, mint a művészi szövegek. Ma már egy szűkített értelmezés az általános: a nyelv rögzítő anyagát felhasználó művészetet értjük az irodalom szó jelentéseként. A rögzítés sem feltétlenül az írás (gondoljunk pl. egy rádiójátékra), s az irodalomhoz soroljuk a szájhagyomány útján terjedő művészi szövegeket, tehát a népköltészetet is. A nyelv, a szó művészetét szépirodalomnak is nevezik, megkülönböztetve a szélesebb értelemben használt irodalomtól. Persze az is koronként változik, hogy mit értünk 5