kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bibó Lajos - Magyar írók könyve [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/346/2209346.jpg "Bibó Lajos - Magyar írók könyve [antikvár]")
Magyar írók könyve [antikvár]
Bibó Lajos, Cs. Szabó László, Fenyő László, Hevesi András, Illés Endre, Illyés Gyula, Jékely Zoltán, Kertész Róbert, Kolozsvári Grandpierre Emil, Komor András, Molnár Kata, Németh László, Radnóti Miklós, Révay József, Schöfflin Aladár, Schöpflin Aladár, Szabó Zoltán, Szabolcsi Bence, Szenes Piroska, Thurzó Gábor, Tolnai Gábor, Torday Géza, Török Sándor, Vas István, Winkler József
Részlet a könyvből:Ember és könyvAmióta föltalálták a nyomtatást, úgy összenőtt a könyv az emberrel, mint a fegyver meg a ló. Fegyverekhez nem értek, lovakhoz keveset, könyvekhez már valamivel többet. Megpróbálom összeszedni néhány olvasói emlékemet. Gyermekrontók. Aki az utcán olvas, másokba szalad. Kilenc-tíz éves lehettem, mikor először ért ez a baleset. Fölrettentem a könyvből, anyám állt előttem. Szerencsére ő is olvasott, nem volt joga a fenyítékhez. Ha két bácsikám Fenesen halászott vagy...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2490 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:Ember és könyvAmióta föltalálták a nyomtatást, úgy összenőtt a könyv az emberrel, mint a fegyver meg a ló. Fegyverekhez nem értek, lovakhoz keveset, könyvekhez már valamivel többet. Megpróbálom összeszedni néhány olvasói emlékemet. Gyermekrontók. Aki az utcán olvas, másokba szalad. Kilenc-tíz éves lehettem, mikor először ért ez a baleset. Fölrettentem a könyvből, anyám állt előttem. Szerencsére ő is olvasott, nem volt joga a fenyítékhez. Ha két bácsikám Fenesen halászott vagy gyümölcsöt szüretelt a házsongárdi kertben, én voltam a felolvasójuk. Mentem, mendegéltem a patakparton, ültem a diófa alatt s jó hangosan olvastam. Különösen Mikes Kelemen életrajzát szerettem, a haldokló fejedelem búcsúját betéve tudtam. Akkor jöttem rá, mily gyönyörűség kívülről ismert szöveget olvasni.
Termékadatok
Cím: Magyar írók könyve [antikvár]
Szerző:
Bibó Lajos
,
Cs. Szabó László
,
Fenyő László
,
Hevesi András
,
Illés Endre
,
Illyés Gyula
,
Jékely Zoltán
,
Kertész Róbert
,
Kolozsvári Grandpierre Emil
,
Komor András
,
Molnár Kata
,
Németh László
,
Radnóti Miklós
,
Révay József
,
Schöfflin Aladár
,
Schöpflin Aladár
,
Szabó Zoltán
,
Szabolcsi Bence
,
Szenes Piroska
,
Thurzó Gábor
,
Tolnai Gábor
,
Torday Géza
,
Török Sándor
,
Vas István
Winkler József
Kiadó: Franklin-Társulat
Kötés: Könyvkötői kötés
Méret: 120 mm x 190 mm
Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar–francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.
Török Sándor (Homoróddaróc, 1904. február 25. – Budapest, 1985. április 30.) író, műfordító, újságíró, antropozófus.
Apai nagyapja útbiztos volt a Szilágyságban, anyai nagyapja pedig jegyző Küküllőben. Apja, Török Lajos, jegyző volt.
A gyermek Sándor Szerdahelyen nőtt fel, Brassóban lett kisiskolás.
Tanulmányait Brassóban, Fogarason végezte, majd a középiskolát 14 éves korában abbahagyva különböző fizikai munkákból tartotta fenn magát. Volt kazánfűtő és kocsis a Czell sörgyárban, mezei munkás, facsúsztató a havasokban. Ipari tanuló volt Brassóban, majd napszámos lett a feleki üveggyárban. Pályafenntartó és kovács volt Vöröstoronyban, postai alkalmazott Nagytalmácsban. Kolozsvárott, a Renner bőrgyárban gépszíjgyártó vizsgát tett, rövid ideig kórista és színész volt a Magyar Színháznál.
Először pertörténeteket írt, majd folytatásos rémregényeket adott le néplapoknak.
Első regénye Az idegen város volt, amelyből később színdarabot is írt.
1933-ban Baumgarten-díjban részesítették, 1938-ban a Petőfi Társaság tagja lett.
A magyar hatóságok által kinevezett Zsidó Tanácsban a konvertiták képviselője volt, az 1944-ben alakult Keresztény Zsidók Szövetségének alelnöke. Özvegy Horthy Istvánnén keresztül eljuttatta a kormányzóhoz az Auschwitz-jegyzőkönyv egy példányát. Török Sándor a háború utolsó hónapjait Nagy Emilék kissvábhegyi házának rejtekén vészelte át, amit részletesen leírt Egy kis kertet szerettem volna c. emlékirataiban és a Titokzatos utazások című regényében.
1945-től 1948-ig a Magyar Rádió Ünnepi levelek c. sorozatát szerkeszti, mely a világ vezető tudósait, művészeit szólaltatta meg. A műsort 7 adás után betiltották. 1951-től a Tankönyvkiadó szerkesztője. 1959-1966 között a Család és Iskola c. lap felelős, majd főszerkesztője.
A komédiás c. darabjából – amelyet csak hétszer játszottak – később Richard Nash írt Az esőcsináló címen világhírűvé vált színdarabot.
A Csilicsala csodái folytatásos rádiójáték széles körű, országos népszerűséget biztosított számára. A műsort 1953 nyarán kezdték sugározni, havonta egy alkalommal vasárnap délelőtt 10 és 11 óra között volt hallható. A varázslót Ráday Imre alakította.
Lakásán antropozófiai összejöveteleket tartott, amelyeken a fiatal Montágh Imre is részt vett. Török Sándor műveit francia, olasz, portugál nyelvekre is lefordították.
Apai nagyapja útbiztos volt a Szilágyságban, anyai nagyapja pedig jegyző Küküllőben. Apja, Török Lajos, jegyző volt.
A gyermek Sándor Szerdahelyen nőtt fel, Brassóban lett kisiskolás.
Tanulmányait Brassóban, Fogarason végezte, majd a középiskolát 14 éves korában abbahagyva különböző fizikai munkákból tartotta fenn magát. Volt kazánfűtő és kocsis a Czell sörgyárban, mezei munkás, facsúsztató a havasokban. Ipari tanuló volt Brassóban, majd napszámos lett a feleki üveggyárban. Pályafenntartó és kovács volt Vöröstoronyban, postai alkalmazott Nagytalmácsban. Kolozsvárott, a Renner bőrgyárban gépszíjgyártó vizsgát tett, rövid ideig kórista és színész volt a Magyar Színháznál.
Először pertörténeteket írt, majd folytatásos rémregényeket adott le néplapoknak.
Első regénye Az idegen város volt, amelyből később színdarabot is írt.
1933-ban Baumgarten-díjban részesítették, 1938-ban a Petőfi Társaság tagja lett.
A magyar hatóságok által kinevezett Zsidó Tanácsban a konvertiták képviselője volt, az 1944-ben alakult Keresztény Zsidók Szövetségének alelnöke. Özvegy Horthy Istvánnén keresztül eljuttatta a kormányzóhoz az Auschwitz-jegyzőkönyv egy példányát. Török Sándor a háború utolsó hónapjait Nagy Emilék kissvábhegyi házának rejtekén vészelte át, amit részletesen leírt Egy kis kertet szerettem volna c. emlékirataiban és a Titokzatos utazások című regényében.
1945-től 1948-ig a Magyar Rádió Ünnepi levelek c. sorozatát szerkeszti, mely a világ vezető tudósait, művészeit szólaltatta meg. A műsort 7 adás után betiltották. 1951-től a Tankönyvkiadó szerkesztője. 1959-1966 között a Család és Iskola c. lap felelős, majd főszerkesztője.
A komédiás c. darabjából – amelyet csak hétszer játszottak – később Richard Nash írt Az esőcsináló címen világhírűvé vált színdarabot.
A Csilicsala csodái folytatásos rádiójáték széles körű, országos népszerűséget biztosított számára. A műsort 1953 nyarán kezdték sugározni, havonta egy alkalommal vasárnap délelőtt 10 és 11 óra között volt hallható. A varázslót Ráday Imre alakította.
Lakásán antropozófiai összejöveteleket tartott, amelyeken a fiatal Montágh Imre is részt vett. Török Sándor műveit francia, olasz, portugál nyelvekre is lefordították.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............