Bővebb ismertető
A fordító előszava
Gilles Deleuze (1925-1995) ebben az évben lenne 80 éves, és éppen tíz éve halt meg. Erre a kettős évfordulóra készült ez a fordítás Félix Guattarival együtt írott 1980-as könyvéből, a Mille plateaux-ból. Deleuze lényének és gondolkodásának különleges jellegét az ilyen együttműködésre képesség is jelzi, az a körülmény, hogy számára a filozófiai gondolkodás mintegy személytelen: individualizált anélkül, hogy alanyi lenne, feladata pedig új fogalmak megalkotása. „A filozófia mindig fogalmak feltalálása", mondta egy interjúban Leibnizről és a barokkról szóló könyve megjelenése alkalmával. Erre a máshol is kimondott nézetére utalva kérdezték tőle a szintén Guttarival írott Qu'est-ce que la philosophie 1991-es megjelenésekor, hogy milyen fogalmat alkottak ők. Azt felelte: „Például a ritornellót. A ritornellónak egy filozófiai fogalmát alakítottuk ki."1 A Mille plateaux 1987-es olasz kiadásának előszavában is a ritorael-lóra tette a záró hangsúlyt (Deux régimes, 290.) A ritornelló filozófiai fogalma minden bizonnyal Deleuze alkotása, hiszen az Örök Visszatérés nietzschei gondolatához kapcsolódik: „Emlékezzünk Nietzsche gondolatára: az örök visszatérés, mint kis dalocska, mint ritornelló, amelyik mégis a Kozmosz néma és gondolhatatlan erőit ragadja meg." Az Örök Visszatérés már az 1962-es Nietzsche-könyve óta Deleuze egyik kiemelt és probléma-őrző, sokat fejtegetett gondolata volt. A Nietzsche-könyv 1983-as olasz kiadásához írott előszavát fejezte be így: „Gondolkodni annyit tesz, mint teremteni, ez Nietzsche legnagyobb tanulsága. Gondolkodni, kockát dobni : ez volt már az Örök Visszatérés értelme." (Deux régimes, 193.)
A fordításban használt „ritornelló" a francia ritournelle fordítása. Lehetne „refrén"-nel fordítani, ahogyan az angol fordítók tették, de a „refrain" a sanszonok szakaszzáró sorainak szövegére vonatkozik, míg a „ritournelle" a dallamára, dallamra, Deleuze pedig zenei jelentésében használja a szót. A francia szó kölcsönzés az olaszból, a jólhangzás miatt ezúttal az olaszt választottam. A „berendezkedés" a francia agencement-t fordítja, a „berendezés" helyett választottam, mivel a francia szó dinamikusságot jelez, míg a magyar szó talán elsődlegesen statikusságot. A territórium szót mindegyik változatában megtartottam; a „terület" a „tér"-hez kapcsolódik, míg a terrítoire és tartozékai a „földet" jelentő francia terre-hez, a magyarul is mondható „terresztriális"-hoz. Az expression „kifejezést" jelent, de Deleuze-nél, kulcs-szó-
1 Gilles Deleuze, Deux régimes de fous. Textes et entretiens 1975-1995, szak. Dávid Lapoujade, Minuit, Paris, 2003,336.