Bővebb ismertető
, i' t
. • i . , i'i ¦¦' . 11'.
Magén István
Emberhalászat
A Szamos-part hínárjában, mely fanyar színeivel öntötte el a nádast, most, mikor nézni kellett, mikor milyen kavics magyarázza a történelmet, láttam, hogy a mélyben, hogyan pusztul el az inda, a kő, és a zöld sás. Megfigyeltem, hogy mi lakozik a dolgoknak ebben a lakrészében. Ott, ahol a szigorú szabályok élnek.
A halak kiugráltak a vízből. A halászok azt állították, hogy a halak emberi nagyüzemmé fejlesztik a folyót. Teszik ezt a pusztuló testek bűzében, amelyeket ők húztak le a mélybe. Mindegyikük tudja, hogy mit akar, és hogyan. Egyszerre, összehangoltan, csapatban halásznak az emberekre. A halak feljönnek a mélyből, hogy emberekre halászhassanak.
Másképpen nézve a dolgokat, megbékélve az időjárással, a naplementével és a szárított halcsalival felszerelt horgászokkal, ezek a pucér halak: a harcsák, a csukák, a pontyok, a kárászok és a többiek, kiugranak a vízből, megragadják és lerántják az embereket. A víz alatt nyársra húzzák őket, megsütik, megpaprikázzák, aztán meg azt kiabálják, hogy végre eljött az ebédidő. Félholtan, borsosán meg paprikásan halászlét főznek a halászokból. Azokat eszik meg, akik korábban horgászkészségeikkel meg hálóikkal kihalászták őket.
Sokat sétáltam a Szamos partján. Kicsi, hideg, körkörös képek úszkáltak a vízen. Egy obsitos ólomkatona feküdt a fenékre lesüllyedve. Talán most szabadult a Hadik huszároktól. Mit csinált? Csapkodott? Ütött? Szétvágott valakit? Vagy csak harcolt és ölt, és belenézett az előtte tátongó fekete lyukba, a halálba? És aztán hetykén, jókedvűen felnevetett? Nem tudhatom. Az ő nyakát nyiszálták el. Az ő szívét. Az ő hasát lyukasztották át. Az ő lábát szakították le. A háború így válik politikai bűnözéssé.
A halaknak sikerült társaik megmentéséhez anyagi segítséget szerezniük. A létezés teljes hiábavalóságának bebizonyítására elegendő volt egy vascső, mellyel a kifogott halakat fejbe vágják. Aki túléli ezt az ítéletet, az ezentúl másképpen aposztrofálja halságát. Komolyan és mérhetően válik hallá. Az egész nem egyéb, mint egy statisztikai adat. Azt kérdezi, hogy mit vált meg az ember, vagy a hal a világból? Ez a sereg csürhévé sűrűsödve, puszta nyelvjátéknak minősülő káromkodásokkal sikernek nevez mindent, amit megöl és megeszik. Panaszai a vízbe süllyednek, meg a depresszió mocsarába, miközben szeneslapát méretű halak ugrálnak ki a vízből. Mintha valaki nézné őket fentről, és érezné, nemcsak a szemével, a véleményével is. És követné az eseményeket és a fejleményeket, melyeket az idő mélységesen mély kút-jából vödörben szoktak felhúzni, melyből kilötyög a víz, a H20, melynek nincs véleménye, sem fiókjai nincsenek, sem polcai, melyeken könyvek sorakoznak.
Tóthárpád Ferenc, Tóth Árpád Ferenc (Szombathely, 1958. február 17. –) magyar költő, író, andragógus.
Középiskoláit Szombathelyen végezte. Gépészként 1976-ban, textilesként 1989-ben érettségizett. Majd gépjármű villamossági műszerész (1978), szövőipari technikus (1990) lett. Első diplomáját a Berzsenyi Dániel Főiskolán mint művelődésszervező-andragógus szerezte (2000), a Pécsi Tudományegyetemen művelődési és felnőttképzési menedzserként diplomázott (2002 – summa cum laude kitüntetéssel). Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi karán gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadóként folytatta (2008). Egyéb képesítései mellett felsőfokú közigazgatási versenyvizsgát tett (2010).
Az 1980-as évek közepétől ír rendszeresen. A klasszikus formák kedvelője. Nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a határon túli magyar gyerekekhez (és felnőttekhez) eljusson a kortárs irodalom. Versei, prózái megtalálhatók az Óperencia Magazinban (USA, Colorado), az Amerikai Magyar Naplóban és a Panorámában (Új-Zéland), a Kispajtásban és a Fürkészben, a Cinkenapsiban (Erdély), a Jó Pajtásban és a Mézeskalácsban (Szerbia); idehaza a Tappancsban és a Nők Lapjában, a Breki Magazinban, a Mini Manóban, a Rejtvényiskolában olvashatják a gyerekek. Felnőtteknek szánt írásaiból a régiós kiadványok mellett a Duna-part, a Hitel és a Partium is közölt.
2001 novemberében meghívták Prágába, ahol hat nemzet gyermekirodalommal foglalkozó írói, költői folytattak szakmai munkát. Több irodalmi pályázat díjazottja. Nem sorolja magát az újságírók közé, csak „egy ember, aki újságot is ír”. 2003-tól a Kőszeg és Vidéke munkatársa, majd főmunkatársa – 2006 szeptemberétől – egy éven át. Ezt követően 2007 októberétől a Kőszegi Hírmondó alapító főszerkesztője a lap megszűnéséig (2008. ápr.), ekkor a Kőszeg és Vidéke felelős szerkesztői munkáival bízták meg. Lapkészítő tevékenységét 2015 decemberéig vállalta, de továbbra is a havilap munkatársa maradt. Alkalmi újságok – Vadóc, Hétfőiek Lapja, iSi-reader – létrehozója, szerkesztője.
Kötetei, szerkesztői munkái között találhatunk irodalmi, kultúraelméleti és helytörténeti kiadványokat is. Színdarabot is ír. Vadalma című darabját 2016-ban műsorára tűzte a Soproni Petőfi Színház és 2017-ben a Kőszegi Várszínház [8][9]. Műveit verséneklők, kórusok, magyarnóta-énekesek egyaránt felhasználják, írásairól számos festmény, művészeti alkotás is készült.
Édesapja Tóth Ferenc (1931-2010), édesanyja Csüri Ilona (1938-1998). Felesége Gréczy Marianna (1960). 1980-ban kötött házasságot. Gyermekei Adrienn (1983) és Balázs (1986).
Az 1980-as évek elején festményeivel részt vett néhány önálló és gyűjteményes kiállításon. Író-olvasó találkozókon – alkalmanként – gitárral kíséri megzenésített verseit, zenéi, versei CD-ken, DVD-ken is szerepelnek (Concordia-Barátság Énekegyüttes, Katáng, Csalogató együttes).