Magyar Napló 2016. március [antikvár]

A szerkesztőség címe (írott Szó Alapítvány) 1092 Budapest, Ferenc krt. 14. Levelezési cím: 1450 Budapest, Pf. 77. Számlázási cím: 1062 Bp., Bajza n. 18. Telefon/fax: 413-6672,413-6673 Szerkesztőségi mobil: (70) 388-7034 Központi e-mail cím és előfizetés: [email protected] Elérhetőségünk a világhálón: www.magyarnaplo.hu www.facebook.com/magyarnaplo Kiadja az írott Szó Alapítvány (1092 Bp., Ferenc krt. 14.) és a Magyar Napló Kiadó Kft. (1062 Bp., Bajza utca 18.). Terjeszti a Magyar Lapterjesztő Zrt. (1097 Bp., Táblás u. 32.) Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletága (1080 Bp., Orczy tér 1.) Előfizethető valamennyi postán, a kézbesítőknél, e-mailen ([email protected]), faxon (303-3440) Egy évre 7500 Ft, fél évre 3900 Ft. További információ: 06-80-444-444 Nyomda: Pannónia Nyomda Kft. (1139Bp.,Frangepánu. 16,) A folyóirat megrendelhető szerkesztőségünkben is: • személyesen: 1092 Budapest, Ferenc krt. 14.1/5. • levélben: 1450 Budapest, Ff.: 77. •telefonon: 06-1-413-6672 • e-mailen: [email protected] Nagyanyám kincse Gyermekkorom mindennapjait többnyire anyai nagyanyámmal töltöttem, aki 1877-ben - Ady Endrével egy esztendőben - született Pesten. Ennek köszönöm, hogy vannak az 1848-as forradalom és szabadságharc idejéből családi emlékeim is. A legelevenebb, egy akkor már több mint száz esztendeje őrzött, vékonyka vasgyűrű volt, ami legértékesebb örökségünknek számított. - Magától Kossuthtól vette át nagyanyám, amikor a sok lelkes pesti asszonnyal együtt a nemzetőrség felállítására felajánlotta arany karikagyűrűjét. Áhítattal fogtam kezembe a kis fekete fémkarikát, pedig még azt sem tudtam, ki is volt az a Kossuth Lajos, és minek kellett felállítani a nemzetőrséget? - Látod, mi van a belsejébe vésve? Itt, itt , Olvasd csak! Nem tudtam elolvasni a 19. századi, cirkalmas vésetet, azért sem, mert a fekete fémen már alig látszottak a hajdani betűk. - A Hazáért! - Boldogan áldozták fel a hazáért kis ékszereiket, odaadták nehezen összespórolt fillérjeiket is a lelkesült honleányok. - Hiába, más világ volt az, akkor még helyén volt az emberek szíve! Ükanyám három huszonéves fia is beállt a honvédseregbe. - Pont, mint a Baradlay fiiik, ahogy híres regényében Jókai megírta. Épphogy csak elkezdtem az iskolát, nem volt fogalmam arról, miről is szól az emlegetett, nevezetes regény, A kőszívű ember fiai. De azt már tudtam nagyanyám meséiből, hogy nagybátyjainak, a három negyvennyolcas honvédnak sorsát miként pecsételte meg a szabadságharc. Egyikük tüzér lett, és az ágyiija mellett esett el egy nehéz ütközetben, a másik kettő pedig a világosi fegyverletétel után kellett, hogy elhagyja az országot, A megtorlás elől menekültek, és a családi emlékezet szerint meg sem álltak egész Kanadáig, ahol aztán nádirtással keresték a kenyerüket, Eleinte. Hogy mi lett később a sorsuk, arról már nem érkezett hír: egy idő után nem jött tőlük posta, sem üzenet. Nyomuk veszett valahol azon a tengerentiili, távoli földrészen. Hogy Kanada melyik vidékén volt szükség a magyar nádirtók munkájára, sajnos, nem tudta a család. Később, a földrajzzal ismerkedve, hosszan bogarásztam a számtalan nagy tóval és folyóval bíró, hatalmas ország térképét, és azon tűnődtem, melyiknek a partján élnek az én nádirtó rokonaim mai leszármazottai? Nagyanyám felmenőinek családi fészkében is, ahogy akkoriban az megszokott volt, hat-nyolc gyermek nőtt fel. A lányok csak vitték a pénzt, mert hozományt kellett adni velük, különben aligha mentek férjhez. És ha egy családból hiányoztak a fiatal férfiak, akik legalább megnősülé-sükig segíteni tudták szüleik és testvéreik megélhetését, akkor abból a családból hiányzott a jobb jövő. is. Hiába voltak az apák, nagyapák ötvösök, ezüstművesek, ami abban az időben is tisztes foglalkozásnak számított, a három, honvédnak szegődött legényfiti balsorsa tönkretette őket. Nem maradt más egykori, biztos jövőt ígérő életükből, mint azoknak a lelkesült napoknak az emléke, amikor mindenki odaadta a hazának, ami értéke volt: ki az arany karikagyűrűjét, ki az életét. Mezey Katalin