Bővebb ismertető
Elöljáróban
A mesemüfajok kutatása terén elsősorban a tündérmese és genetikus előzménye, az archaikus mitikus mese szerepelt. A novellameséket a morfológiai elemzések csak abban a vonatkozásban emiitették, amennyiben tündérmeséhez hasonló jellegzetességeket mutattak. Történeti, monografikus kutatások elsősorban a földrajzi-történeti kapcsolatokat tárták fel: Walter Anderson: Kaiser und Abt, Ernst Philippson: Der Märchentypus von König Drosselbart, Jan de Vries: Die Märchen von klugen Rätsellösern stb. egy-egy mesetipusnak szentelt monográfiájukban.
A meseszüzsén, mint központi kategórián alapuló kutatásoknál objektívabb eredményre jutott a morfológiai, strukturális meseelemzo módszereket alkalmazó Vlagyimir, Jakovlevics Propp és iskolája. Eredményeikre felépíthető a novellamesék elemzése, szereplőinek funkcióköre stb. A felmerülő kérdések tisztázásához elengedhetetlen egy filológiailag rendezett, datált korpusz, mely felöleli a novellamesék tipusbeli, motivi-kai variánsainak összességét.
A Kovács Ágnes szerkesztette Magyar Népmesekatalógus jelen, 4. kötete több éves előmunkálat után kerül most a szakmai és érdeklődő olvasók kezébe. Anyagának összegyűjtésében, elso rendezésében, tartalomkivonatainak készítésében igen sokan vettek részt. Magam e munkálatokba bekapcsolódásom óta a primér anyaggyűjtésen kivül a katalogizálásban és az egész meseanyagra kiterjedő revízióban tevékenykedtem. Müvemmel elsősorban elődeim munkáját kívántam folytatni és tető alá hozni egy a korábbi katalógusok tapasztalatain alapuló, azok megszívlelendő tanulságait felhasználó s egy lépéssel továbbfejlesztő novellamese katalógust, mely egyaránt használható kézikönyve szeretne lenni az e műfajjal hivatásból foglalkozóknak és e mesék strukturalista feldolgozása felé kíváncsisággal forduló szakmán kívülieknek.