Makarenko művei VII. [antikvár]

Ezzel a kötettel zárul Anton Szemjonovics Makarenko műveinek hétkötetes kiadása, amelyet az OSZSZSZK Neveléstudományi Akadémiája gondozott, és az "A. Sz. Makarenko pedagógiai hagyatékának tanulmányozására alakult laboratórium" munkatársai rendeztek sajtó alá. A hetedik kötet az 1936-1939. esztendőből származó anyagokat tartalmazza. A nagy történelmi események, amelyek ezeket az éveket oly nagy jelentőségűvé tették - a Sztálini alkotmány elfogadása, 1937. december 12-én a Szovjetunió Legfelső Tanácsának megválasztása, a XVIII. pártkongresszus - a legközvetlenebb hatással voltak A. Sz. Makarenko alkotó munkásságára. Publicisztikával és irodalomkritikával foglalkozik, sűrűn ír az időszaki sajtóba, teljesíti a Szovjet Írók Szövetsége vezetőségének különböző megbízásait. Gorkij és Majakovszkij hagyományaihoz híven, nagyra becsül minden olyan alkalmat, amikor az újságban a politikai élet aktuális kérdéseiről fejtheti ki véleményét cikk, tudósítás, rövid lélegzetű kommentár formájában. Ezeket az írásokat foglalja magába a kötet első része. Itt jelenik meg az "Egyéniség és társadalom", a "Boldogság" és "A dolgozók választójoga". Ezek a cikkek nagy társadalmi jelentőségű témákkal foglalkoznak. Azokról az új kapcsolatokról ír bennük a szerző, amelyek a szovjetek országában jöttek létre egyéniség és társadalom között: beszél a szovjet életforma szépségéről, az emberi boldogság törvényeiről, amelyeket a Sztálini Alkotmány szögezett le.