Bővebb ismertető
Minden, járatlan útra lépett alkotó nehéz döntés elé állítja a kritikust, akinek szemléletét nemegyszer jobban befolyásolják az addigi esztétikai, formai és tartalmi konvenciók, mint a nagyközönséget. Ez utóbbi soraiban mindig sok érintetlen, azaz nem kellőképpen informált ember közeledik előítéletek nélkül a műalkotásokhoz egyetlen kritériumuk, a tetszés alapján.
A kritikusok egy része túlságosan nagyra tartja magát, illetve ítélőképességét, úgy is mondhatnánk, képesítettnek érzi magát az ítélethozásra. így bizony fennáll a veszélye annak, hogy nem újul meg, „a bírói pulpitushoz'' ragaszkodik, ahelyett hogy „az alkotó lábához" ülne, és megtanulná tőle, miképpen formálja át szemléletét. Nincs pedig annál csodálatosabb, mint átlépni korábbi önmagunkon, felismerni egy újfajta tágasságot.